Dobri Dániel, Józsa Tamás, Lázár Dániel és Németh Zoltán azonos évfolyamon jártak a Zeneakadémia zeneszerzés szakára, közülük Dobri, Józsa és Lázár a BA képzés során alkalmazott zeneszerzést is tanult. MA tanulmányaikat lezáró diplomakoncertjüket a koronavírus miatt nem tarthatták meg. A mostani nagyzenekari koncert részben ennek a pótlása lesz, vagyis egyfajta lezárása a stúdiumoknak. A zeneakadémiai évek alatt ritkán van lehetőség szimfonikus zenekarra írni, mivel nehéz megszervezni egy ilyen darab előadását. Ilyenkor viszont a zenekart és a helyszínt is biztosítja az alma mater.

A zeneszerzők is lehetőségként tekintenek erre a koncertre: „először visszahallgatni a saját nagyzenekari műved, mindenképpen nagy élmény. Rengeteg tanulságot lehet belőle levonni.” Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen a nulláról kellett volna szimfonikus zenekari darabot írniuk. Többen közülük már írtak szimfonikus művet, és mint elmondták, sok hangszerelési feladatuk volt nagyzenekarra a zeneakadémiai évek alatt, ahol megtanulhatták, hogyan működik egy ekkora apparátus, kipróbálhattak különböző felrakásokat, és lehetőségük is volt meghallgatni az eredményt. „Ilyen méretű mű esetén a kezedben kell lennie bizonyos mesterségbeli fogásoknak, egyszerűen kell az előképzettség, hogy tudj ebben a léptékben gondolkodni” – emelték ki többen is. Németh Zoltán viszont más nehézségekre is felhívta a figyelmet: „egyetemi tanulmányaim során a hangszerelés óra keretein belül kellett rövidebb gyakorlatokat írnunk nagyzenekarra, de ezeken kívül nemigen terveztem nagyobb apparátusú darabot komponálni, mert rögtön eszembe jut, hogy sokszor egy vonósnégyes megszervezése is rendkívül körülményes…”

A darabok is reflektálnak stúdiumokat lezáró jellegükre. Sok olyan technika és kompozíciós eljárás jelenik meg bennük – még ha nem is mindig tudatosan –, amelyeket a Zeneakadémián töltött éveik alatt tanultak. Németh Zoltán Concertino for Piano and Orchestra című művének a partitúrája eltér a hangverseny másik három darabjáétól. A Concertino kisebb méretű zenekarra íródott, a zongorával concertáló hangszerek gyakran kisebb kamaracsoportokat alkotnak, néha csak egy-két szólam egészíti ki a zongoraszólót, melyet a hangversenyen maga a szerző játszik majd. A darab felépítésében is hagyományosabb formákat követ, ahogy ezt a címadás ígéri. Egy dallamosabb lassú és egy virtuóz gyors tételből áll, mindkettőben megtalálhatók a hagyományosabb értelemben vett témák, valamint azok harmóniailag és ritmikailag is sokrétű továbbfejlesztései. Németh Zoltán elmondta, hogy a két tétel közti erős kontraszt abból is ered, hogy a második tétel egy régebbi zongoradarabjának felhasználásából alakult ki, így a művön érződik, hogyan változott meg a zenei gondolkodása a két tétel komponálása között eltelt időben. Az eklektikusság azonban amúgy is jellemző több művére is: „az első tétel fantáziaszerű szerkesztése megadja a lehetőséget, hogy e kötetlenség ellensúlyozásával a műben harmonikus párt alkosson a két tétel.” Németh Zoltán a BA és az MA képzés során is Serei Zsolt osztályába járt a Zeneakadémián. A koncerten saját művén kívül Lázár Dániel darabjában is közreműködik.

A koncert utolsó három darabjában közös az, hogy mindig egy apró, rövid motívum, zenei mintázat variálódik vagy vonul végig a szólamokon, amit másféle anyagok – néha akár a leghagyományosabb értelemben véve – ellenpontoznak. Ebből alakulnak ki sűrűsödések és ritkulások, zenei csúcspontok és lecsengések. Persze mindegyik darab egészen más stíluskészlettel, hangzásokkal dolgozik, és egészen más jellegűek az alapelemek vagy akár a kidolgozás módja.

Józsa Tamás Lento (Lassú tételek zenekarra) című műve eredetileg vonószenekarra készült. A hangszerelés nem volt mechanikus feladat, a kihívást éppen az jelentette, hogy az eredetileg egynemű együttesre írt darab szólamai üljenek a szimfonikus zenekari változatban is, ahol jóval nagyobb tér nyílik a hangszínekkel és hangzásokkal való játékra. A darabban így is ritkán szólnak nagy tuttik, a polifon szövésű szólamok meglehetősen áttört, áttetsző struktúrákat alakítanak ki. Valódi barokk ellenpont is megjelenik a műben, de gyakran egyszerű témák ismétlődéséből alakul ki nagyobb zenei folyamat. „A darabomban mindig több réteg szól egyszerre, melyek mintha egymástól függetlenek lennének. Fülöp Dániel karmester zsizsegésnek nevezte ezt el. Mindig a zsizsegésből kezd el építkezni, és eljut egy nagyobb tetőpontra, majd újra lecsendesül. Összesen hat ilyen szakasz van, ahol ezt ívet járja be a zene.” A barokk ellenpont vagy az abból kiinduló szerkesztésmód mindig közel állt Józsa Tamáshoz, de azt is bevallotta, hogy most más irányba indult el: „eddig nagyon szigorúan a barokk zene elveit követő muzsikát írtam. Ebből is lehet kortárs zenét csinálni: olyan folyamatokat írtam, amelyek a barokkban valójában nem léteztek, új harmóniákat találtam, de ebben egy idő után meg lehet csömörleni. Most másfajta zenei nyelven kísérletezem, amely már atonális, és tervben is van egy újabb nagyzenekari darab, amely ennek a műhelymunkának az eredményeit foglalja majd össze.” Józsa Tamás főtárgytanárai a Zeneakadémián Varga Judit, Tornyai Péter és Bartha Gergely voltak.

Lázár Dániel Inventio című darabjában az alapul vett motívumok jóval kevésbé dallamiak, inkább sajátos arcéllel rendelkező gesztusok, jól felismerhető ritmusképletek, melyekből aztán szintén nagyobb területek alakulnak ki. Jól használ bizonyos minimalista vagy akár filmzenés eljárásokat a különböző színhatások kontrasztba állítására. A repetitív technikák ellenére a zenei folyamat soha nem lesz unalmas, egy jó időben érkező váltás vagy a felrakás sűrűsödése mindig kellő lendületet biztosít a zenei folyamatnak. Elsősorban az érdekelte ebben a műben, hogy egy – vagy akár több – ötletet hogyan lehet kifejteni: „az inventio szóban már eleve benne rejlik az ötlet kifejtése. Nem annyira az ötlet a lényeg, hanem az abból létrejövő kompozíció, vagyis az anyag elrendezése.” A címadás tehát nem magára a műfajra utal, amit Bach Inventiói után ma így hívunk, és amit kompozíciós gyakorlatként a Zeneakadémián is írnia kell a zeneszerzőknek, hanem az ötlet kidolgozására, amit Bach is be kívánt mutatni ezeken a rövid, kontrapunktikus tételeken. Lázár Dániel tanárai Serei Zsolt és Tornyai Péter voltak.

Dobri Dániel a zeneszerzés szakon Fekete Gyula és Tallér Zófia osztályába járt. PentaTones for Orchestra című műve szinte monotematikus, mondhatni egyetlen ötletre: egy pentaton skálára épül. Ettől a skálától aztán elmozdul, transzponálja és transzformálja is, különféle kontrasztáló anyagokat létrehozva. „Mivel sokszor el tudok veszni a témákban és a túl sok ötletben, ezért így korlátoztam magamat. Ennél a darabnál már a komponálás előtt rengeteget jegyzeteltem, rögzítettem egy hangrendszert és a hangnemi vázat, majd lefektettem egy szigorú struktúrát, ami alapján nekifogtam a szólamok megszerkesztésének. A tényleges komponálás ez esetben a hangszínekkel, dinamikával való munkát jelentette, és persze a zenei dramaturgia kidolgozását. Sokszor érzem úgy, hogy egyes darabjaimban nem tiszta a dramaturgia iránya, és ezért nem világos, hogy mit is akarok vele kifejezni. Ebben most eléggé világos, ez a része jól sikerült, viszont vannak más gyengeségei.” Dobri Dániel azt is elmondta, mikor jött rá arra, hogy szüksége van valamilyen rendszerre a komponáláshoz: „a Zeneakadémián írtam egy szigorúan dodekafon darabot négykezes zongorára. Soha nem szimpatizáltam ezzel a szerkesztésmóddal, és a darab sem futott be nagy karriert, miközben az egyik legtisztább szerkezetű darabomnak tartom, mert nem vesztem el komponálás közben az újabb és újabb ötletekben. A szabályok közé szorítottság most jól jön nekem, és több darabomnál is gyakorlom.”

Józsa Tamás, Lázár Dániel, Dobri Dániel és Németh Zoltán

A rendszer jó fogódzó, ezzel Lázár Dániel is egyetértett. Számára a forma előzetes megtervezése nagyon fontos: „szeretek a klasszikus formák felé menni, természetesen nem lemásolom ezeket a formákat, de mégis hasonló ívet ír le a darabom. A mű megírásához úgy állok neki, hogy tudom, merre megy ki a vége, vagy hol lesz a dramaturgiai csúcspont, ami lendületet és biztonságot ad a komponáláshoz. És ezt a stílustanulmányok során lehet a legjobban megtanulni.”

A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködésben szervezett alkalmazott zeneszerzés képzés nagyon jól kiegészítette a klasszikus stúdiumokat, és kifejezetten a mesterségbeli tudás elsajátításában segített. A színházban sokszor határidőre vagy pontos instrukciók alapján kell megírni egy előadás zenei anyagát. „Eötvös Péter mindig elmondja, hogy ő a színházban tanult mindent. Gyorsan hangszerelni, gyorsan komponálni. Én is ott tanultam meg azt, hogy bármikor jöjjenek az ötletek, hangulattól, kedvtől és mindenféle állapottól függetlenül. Aztán hogy mindezt hogyan rendezzem struktúrába, abban már a zeneszerzés képzés volt a segítségemre” – elevenítette fel Dobri Dániel, aki korábban sokat dolgozott alkalmazott zeneszerzőként, főként színpadi, színházi zeneszerzőként, és éppen a zeneakadémiai tanulmányai tolták a koncertzene felé: „ebben most nagyon jól érzem magam” – mondta.

Józsa Tamás fordított utat járt be: „korábban nem foglalkoztam alkalmazott zeneszerzéssel, most viszont tele vagyok színházi munkákkal. Fehér Balázs Benő rendezővel dolgozom együtt, őt az SZFE-n ismertem meg. Nekem ezt az egyetem hozta el.” Szerinte a stílusgyakorlaton alapuló hagyományos képzés, amely jártassá tesz a különböző stílusok utánzásában, ugyanúgy sokat segít a színházban. A különböző produkciókba gyakran kell barokk zenét beilleszteni, és az ellenpontban való jártasság vagy a korábban írt stílusgyakorlatok már többször nagyon jól jöttek neki. „A színházban tanultam meg azt is, hogy a sok ötlet néha rossz. Van, hogy elönt a hév, megunok egy periódust, elkezdek belerakni díszítéseket, és akkor a rendező rám szól, hogy sok a zene. Elég egy magvas gondolat, egy ötlet, amelyből lehet építkezni. Nem kell bele ezer másik.” Néha persze nehéz elengedni az ötleteket, és arról is meséltek, milyen érzés, amikor kész kompozíciók mennek a kukába: „a színházban vagy a filmben ez gyakran megtörténik. Ez van.” Lázár Dániel szerint a zeneszerzésképzés abban is segít, hogy az embernek legyen egy ötlettára, amelyből bármikor meríthet: „amikor közeleg egy határidő, vagy elakadsz a komponálással, akkor segít, ha ismered ezeket a technikákat vagy alapstruktúrákat. A zeneszerzés nemcsak az ötletről szól, hanem arról is, hogyan fejezz be egy művet.”

Józsa Tamásnak színházi bemutatói vannak kilátásban. Szeptember 27-én a Fészek Művészklubban Thomas Mann Tonio Krögere, december 18-án a Budaörsi Latinovits Színházban Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, január 8-án Tatabányán pedig Gogol A revizor című drámája kerül színpadra. A darabokat Fehér Balázs Benő rendezi.

Németh Zoltán előadóművészként is aktív: „ugyanannyira tartom magam zongoristának is, mint zeneszerzőnek. Gyakran voltak koncertjeim a Covid előtt, ahol szólóban játszottam, vagy kamarában működtem közre. Mostanság pedig a koncertszervezés van a középpontban.” Szeretné, ha a zongoraversenyén kívül a másik diplomára írt darabját, a Suite for String Quartet című vonósnégyesét is bemutatnák, akár egy nagyobb volumenű szerzői est keretén belül. Ezen kívül tervei közt van egy mise megírása, egy hosszabb zongoradarab komponálása, melyet Chopin balladái ihlettek, továbbá orgonadarabokat és sanzonokat is írna.

Dobri Dániel jelenleg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar rezidens zeneszerzője és kortárs (zenei) művészeti vezetője, és épp egy közös projekten dolgozik Lázár Dániellel. Az Alba Regia Kortárs Zenei Centrum második alkalmát a Csend körei címmel rendezik meg október 28-án a székesfehérvári Pelikán Fészekben. A projekt alapkoncepciója a megújuló energia (a szél- és a vízenergia), valamint a zene kapcsolatának a bemutatása, a fenntartható energiával kapcsolatos társadalmi szerepvállalás közvetítése a kortárs zenén keresztül. A koncerten fafúvós hangszerekre, pontosabban Wolfgang Amadeus Mozart Gran Partitájának összeállítására írt darabok hangoznak el. Mark Simpson brit zeneszerző és klarinétművész 2013-ban írt Geysir című műve mellett Lázár Dániel Sea Song és Dobri Dániel Légzuhatag című darabjai szólalnak meg, ezek között csendülnek föl Mozart szerenádjának tételei. Vagyis a műsor a természeti jelenségekre írt zenék és a megújuló energia között hoz létre kapcsolatot a fafúvós hangszerek segítségével.

(A képek forrása a zeneakademia.hu.)