Idén 3+1 bérlettel várja közönségét a Pannon Filharmonikusok a pécsi Kodály Központba, és természetesen most is lesz bérletük Budapesten, a Müpában. A +1-gyel azt kívánom hangsúlyozni, hogy lesz egy rendhagyó bérletük is, a Flört-bérlet, de ilyen alapon 2+2-t is írhattam volna, mert van egy másik bérlet, amely szintén nem egészen szokványos. De az elmúlt évadok sem voltak szokványosak, veszélyhelyzetben élünk, a különleges jogrend a normális, és a zeneipar is azok között az ágazatok között volt, amelyek a leginkább megsínylették a korlátozásokat. Ráadásul a zenére nem is úgy szoktunk gondolni, mint termelő ágazatra, hanem mint művészetre, kulturális szükségletre, amely ahhoz kell, hogy általa felismerjük emberi mivoltunkat, és többnek érezhessük társadalmunkat egy szorgalmas hangyabolynál.

„Az élet sója” – hirdeti a Pannon Filharmonikusok évadának mottója. A zene az élet sója. De milyen só, vagyis zene nélkül az élet? „Ohne Kunst und Kultur wird’s still” (Művészet és kultúra nélkül csend lesz) – a Németországból induló kampány, amelyet művészek, kiadók és a kulturális szcénában dolgozók indítottak, Magyarországra is eljutott. Mondják, hogy háborúban hallgatnak a múzsák, és bár én ezzel sem értek egyet, de most nincs is háború. Járványhelyzetben nem hallgatnak a múzsák, ennek ékes példája Giovanni Boccaccio Dekameronja (melynek épp készül az új fordítása) vagy a Debreceni Református Kollégium Kántusának megalakulása. A kampány a zeneipar emberi, tehát társadalmi aspektusára hívta fel a figyelmet: a polgári társadalomban minden függ a gazdasági körforgástól, és ha leáll a rendezvényipar, akkor nem lesz, aki megszervezze és lebonyolítsa a koncerteket, megtanulja és eljátssza a zeneműveket. Később sem. Hiába lesznek velünk a múzsák. Szerencsére a koncertek először online formában, majd élőben is újraindultak, talán még időben.

Művészet nélkül tehát üres, zord és csendes az élet, mint ahogy az ételek is ehetetlenek. Ezt emeli ki az ismert népmese is, és valami ilyesmire gondolt Jézus, amikor a tanítványokat a föld sójának nevezi. Károli Gáspár a főnévből képzett ige használatával rendkívül érzékletesen adja vissza ezt a hiányt: „ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg?” A só ízesít, tartósít, de a sót magát nem lehet tartósítani. A mostani felállásban a zene vagy akár a zenekar az élet sója, és nemcsak nekünk, a közönségnek van szüksége a zenére, hanem a zenészeknek is. Ebben a kölcsönös egymásrautaltságban várjuk a következő évadot, mert egyelőre úgy tűnik, lesz évad, nem is akármilyen.

A Jubileumi Lickl-bérlet rendhagyó, mind a koncertek számát, mind a fellépőket tekintve. A bérlethez 8+1 koncert tartozik, és a szokásosnál több zenekart és szólistát lát vendégül az együttes. Ennek oka a jubileum: a Pannon Filharmonikusok évfordulót ünnepel, Georg Lickl (vagy Lickl György) osztrák zeneszerző és karmester 1811-ben hozta létre azt a zenekart Pécsett, amely a jelenlegi zenekar elődjének is tekinthető. Vagyis innen datálható a pécsi szimfonikus koncertélet, amely mindenképp ünneplendő. A Bécsből érkező, az ottani zenei élettel továbbra is kapcsolatban maradó Lickl ráadásul igen magas színvonalú zenét hozott Pécsre, Ludwig van Beethoven szimfóniái 1-2 évvel bécsi bemutatójuk után Pécsett is elhangzottak, és gyakran játszottak Mozart-misét a székesegyházban. Lickl tanult Joseph Haydnnál, dolgozott együtt Emanuel Schikanederrel, bécsi korszakában főként szimfonikus és kamaraműveket, illetve singspieleket írt, Pécsett – mivel a székesegyház szolgálatában állt – elsősorban egyházi műveket: motettákat és miséket komponált. A pécsi muzsikusoknak akkoriban állítólag magasabb volt a fizetése pesti kollégáiknál. A róla elnevezett bérlet során C-dúr négykezes szonátájának zenekarra hangszerelt változatát hallhatjuk (Kétszázon túl, 2021. december 9. – az átiratot Vass András karmester készítette), de a Musica Sacra-bérletben egyházi motettája is felcsendül majd.

A bérlet egyébként nem kifejezetten a bécsi klasszicizmus repertoárjából válogat. A műsorra tűzött művek többsége része a romantikus koncertrepertoárnak, amely ezúttal fontos 20. századi szerzőkkel egészül ki, de elhangzik majd két német barokk szerző műve, valamint egy ősbemutató is, tehát több mint 300 év zenéjéből szemezget a meghirdetett program. A bérlet nagy hangsúlyt fektet a kelet-európai zenére, és a legkülönbözőbb stílusú kelet-európai szerzők darabjait hallhatjuk majd. A cseh Dvořákot, a lengyel Szymanowskit és Lutosławskit, az orosz Csajkovszkijt, Muszorgszkijt, Rimszkij-Korszakovot vagy az emigráns Rachmaninovot és Stravinskyt, illetve persze a magyar Bartók Bélát és Weiner Leót nem kell bemutatni, műveiket gyakran játsszák és játssza a Pannon Filharmonikusok is. Bár Mieczysław Weinberg neve nem cseng ilyen ismerősen, ő sem ismeretlen a magyar koncertéletben. Weinberg lengyel komponista, 1939-től a Szovjetunióban élt és alkotott, egyesek szerint Prokofjev és Sosztakovics mellett ő „a harmadik nagy szovjet zeneszerző”. Kelet-európai szerzőknek neveztem őket, mégis világok választják el zenéjüket, és nem egy közülük kikérné magának a kelet-európai jelzőt, éppenséggel menekültek innen vagy magáról a kontinensről. Számomra épp az az érdekes, hogy mennyi mindent lefed ez a földrajzi fogalom, mi minden történt a zenében errefelé, nagyon fontos dolgok, amelyek nélkül egészen más lenne a zenetörténet. A felsorolt szerzők között egyaránt vannak sajátosan kelet-európai, sokszor népi gyökerű zenét létrehozó és „européer”, „nyugatos”, francia, német vagy akár amerikai hagyományokat folytató komponisták. Ezek persze egy életművön vagy darabon belül is keverednek. A folyamatos útkeresés, az időnkénti szakítások és persze a kényszerű menekülés egyaránt a kelet-európai művészsors része.

A Pannon Filharmonikusok a pécsi Kodály Központban (forrás: a zenekar Facebook-oldala)

A zenei irányzatok és művészsorsok sokféleségét sűríti egy koncertbe a Győri Filharmonikus Zenekar vendégjátéka (Az orosz lélek varázsa, 2021. november 11.), akiket új vezető karmesterük, Rajna Martin dirigál majd a Kodály Központban. Koncertjükön Muszorgszkij, Csajkovszkij és Stravinsky művei hangzanak el. Muszorgszkij az „orosz ötök” elnevezésű csoportosulás egyik autodidakta tagja, és a zenetörténet egyik legtehetségesebb és legzseniálisabb figurája, noha még a legközelebbi kollégái sem igazán értették műveit. Az ötök célja egy orosz zenei hagyományokon alapuló, az orosz zenét megújító stílus létrehozása volt. Közülük Muszorgszkij szakított leginkább a megszokott, akadémikus hangzásokkal és műformákkal. Az ötök ideológiájával élesen szemben állt Csajkovszkij, aki a nyugatos irányzatot képviselte Oroszországban, rossz nyelvek szerint Pikk Dáma című operája a legjobb francia romantikus opera. A műsoron szereplő Rokokó variációk Stravinsky neobarokk korszakát idézi, de Stravinskytól most a korai, orosz korszakában írt balettzenéjét, a Petruskát hallhatjuk, amelyen még az ötök hatása is érződik. Persze Stravinsky korának szinte minden stílusát és kompozíciós technikáját kipróbálta, beleértve a dodekafon szerkesztést is, és minden irányzattal szakított is, vagyis életművében a század első felének legtöbb irányzata összpontosul. És ez még csak egy koncert!

A németes-osztrákos hagyomány szintén erős a programban: ha jól számolom, a legtöbbet játszott szerző az évadban Brahms lesz (lehet, hogy tavaly is ő volt?), hallhatunk szimfóniát Brucknertől, lesz koncert Richard Strauss és Goldmark Károly (Karl Goldmark) műveiből (Vagyok, aki vagyok, 2022. január 20.), és máris újra megérkeztünk – most egy másik irányból – Bartókhoz és Weinerhez. De a német hagyomány mindig előszeretettel merített az elődökből. Brahms, Bartók, Bruckner, de akár Beethoven sem érthető a nagy német barokk hagyomány nélkül. A nyitókoncert (Elemelkedés, 2021. szeptember 9.) annyiban is rendhagyó lesz, hogy két barokk művet is hallhatunk. Johann Sebastian Bach BWV 1052-es d-moll zongoraversenyét (amely eredetileg persze csembalóverseny) Fejérvári Zoltán játssza majd. Egy barokk versenymű ugyan még megszokott egy hagyományos szimfonikus esten, de ezúttal a Bach előtt fél évszázaddal született Dietrich Buxtehudénak az eredetileg orgonára írt e-moll chaconne-ja is elhangzik. Buxtehude észak-német orgonista-zeneszerző, zenéje fontos mintául szolgált a későbbi nemzedékeknek, a húszéves Bach gyalog ment el Arnstadtból a körülbelül 400 km-re fekvő Lübeckbe, hogy hallhassa az idős orgonistát játszani. Mint tudjuk, megérte, de most mi is hallhatjuk, ki volt az a sztár, akiért a Bach-korabeli fiatal komponisták annyira rajongtak. A Chaconne a zenekar koncertmesterének, Bánfalvi Zoltánnak a hangszerelésében csendül fel.

A Győri Filharmonikus Zenekar mellett a Wrocław Filharmonikusokat is vendégül látja a pécsi együttes (Barátsággal, 2022. április 28.). A Varga Tibor hegedűművész emlékére rendezett Örökség című koncerten (2021. október 14.) fiatal, versenygyőztes hegedűművészek mutatkoznak be. Az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány mentorprogramjának bemutatkozó hangversenyén (2022. április 7.) Leonardo Marino fiatal olasz zeneszerző csellóversenyét Rohmann Ditta játssza majd, a Pannon Filharmonikusokat pedig a mentorprogram korábbi ösztöndíjasa, Joanna Ślusarczyk vezényli majd.

A másik rendhagyó bérlet a Flört-bérlet, melynek már díjszabása is szokatlan. A Flört a fiatalokat csábítja a zenekar hangversenyeire. Valaki minél fiatalabb, annál nagyobb kedvezményt kap a bérletre: 18 év alatt a bérlet teljesen ingyenes. Az eső koncerten a spanyol és latin-amerikai zene világába kalauzol minket a zenekar (Szabad egy táncra?, 2021. október 1.), a másodikon jól ismert Mendelssohn-műveket hallhatunk Hamar Zsolt vezényletével (Álmodozzunk együtt, 2022. február 25.). Bolondok napján az Óbudai Danubia Zenekar, Hámori Máté karmester és Janklovics Péter stand-upos lesz a vendég, komolyzenei slágerekből válogatnak (A zenegyűlölő 1.0, 2022. április 1.), és bizonyára számos alkalmat megragadnak arra, hogy a közönség bolondját járassák. A Flört zárókoncertje (Párban az igazi, 2022. május 20.) annyiban lesz rendhagyó, hogy két Pécshez kötődő, világhírű csellóművész is a színpadon lesz: Bogányi Tibor karmester ismét előveszi hangszerét, Várdai Istvánnal fellépve borítékolható a show, és meglepetést is ígér az együttes. A Flört-bérlet tehát belépő áron – vagy akár ingyen – kínál könnyed alkalmakat azoknak, akik általában ódzkodnak a hagyományos szimfonikus műsorok rigorózus felépítésétől, vagy még nem érzik késznek magukat arra, hogy Brucknert és Muszorgszkijt hallgassanak.

A másik két bérlet is sajátos arcéllel rendelkezik. A Pannonicum-bérlet többnyire hagyományosabb műsorokkal, főként versenyművekkel és romantikus karakterdarabokkal jelentkezik. A hat koncertből álló bérleten két +1, azaz rendhagyó hangverseny is lesz. Az egyik a Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója, Gaetano Donizetti Lucretia Borgia című operájának szcenírozott előadása (2021. november 23.). A másik különlegesség a Három kívánság (2022. március 5.), melynek műsorát a közönség szavazatai alapján állítja össze a zenekar.

A Musica Sacra-bérlet hangversenyei a koronavírus áldozatainak emlékére szólalnak meg. Az első koncert – nem sokkal halottak napja előtt – mécsesgyújtással és egy nyitott beszélgetéssel indul (Emlékezzünk együtt, 2021. október 29.). A karácsony alkalmából a pécsi bazilikában rendezett esten Johann Sebastian Bach karácsonyi „oratóriumának” első kantátája, Magnificatja és Jesu, meine Freude kezdetű motettája csendül fel a Savaria Barokk Zenekar és a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórus közreműködésével (Magasztalás, 2021. december 18.). A húsvéti ünnepi koncerten pedig elérkezünk a 200 évvel ezelőtti Pécsre (Mennynek királynője, örvendezzél!, 2022. április 13.). Az esten Wolfgang Amadeus Mozart 1783-ban bemutatott nagy c-moll miséjét, a Regina Coeli antifónára írt művét és Georg Lickl motettáját adják elő: a darabok Lickl idejében is elhangozhattak Pécsett.

A jubileumi év műsorai bemutatják azt a széles repertoárt, amit ma egy szimfonikus zenekarnak tudnia kell. A koncertezési szokások és a közönség elvárásai annyiban megváltoztak az elmúlt 200 év során, hogy ma már elsősorban nem kortárs zenét játszanak a zenekarok. Lickl ezt biztosan furcsállná. De az általa kitűzött cél ma is ugyanaz: legyen jó szimfonikus zene Pécsett, és lépjenek föl a kor legkiválóbb muzsikusai. Ahogyan akkor, ma is sokféle ízlésnek és szempontnak kell megfelelni, de abban talán mindenki egyetért a zenészektől a zenekar vezetőin és a kultúrpolitikusokon át a koncertlátogató közönségig, hogy zene és művészet nélkül csend lenne. Tavaly sokszor hallgatott a zenekar, amikor a tervek szerint játszott volna. Idén impozáns méretű bérletekkel és rendhagyó koncertekkel kívánja minél többekhez eljuttatni a zenét, vagy ahogy ők nevezik: az élet sóját.

(Bélyegkép: pfz.hu)