A körkérdésre adott további válaszok ide kattintva érhetők el.

(1) Milyen stílus, irányzat, iskola, műfaj vagy szerző van leginkább hatással a zenédre?

Ez a kérdés mindig kicsit zavarba hoz, mivel stílus és irányzat szempontjából nagyon széles spektrumot fednek le azok a művek, amik hatással voltak rám, így áttételesen a zenémre is. Rengeteget tanultam – és valószínűleg még fogok is – régi szerzőktől, de korunk alkotóitól úgyszintén, és utóbbi esetben nem kizárólag klasszikus zenei alkotókra gondolok. Ha röviden kell válaszolnom, és csak az elmúlt pár évre tekintek vissza, akkor kiemelném Thomas Adès, Arvo Pärt, Georg Friedrich Haas és David Lang darabjait.

​

Prières nocturnes

(2) Mi kell ahhoz, hogy valaki értse vagy hallgatni tudja a zenédet? Milyen számodra az ideális közönség?

Az ideális közönség minden időben az volt – és ezzel feltehetően nem mondok újdonságot –, aki figyel. Ez ma sincs másképp. Nem gondolom, hogy zeneakadémiát vagy konzervatóriumot kell végeznie annak, aki élvezni vagy érteni szeretné a kortárs zenét. Az eddigi harminc évem során akkor voltak meghatározó zenehallgatási élményeim, mikor mélyen koncentrálni tudtam, nyitott voltam, és teljesen átadtam magamat az adott pillanatnak. Ez persze némi erőfeszítéssel jár, ezek azonban minősített pillanatok az életben.

(3) Kevesen hallgatnak kortárs zenét – mi az, amit mégis csak a kortárs zene tud nyújtani?

Úgy vélem, hogy rengetegen hallgatnak kortárs zenét. A válaszból kiolvasható, hogy minden stílust ide sorolok. Amit csak a kortárs zene (kortárs művészet) tud nyújtani, hogy tükröt tart a jelen emberének. A kortárs művészet korkép, illetve kórkép. A képről sok minden leolvasható, többek között az is, hogy csakugyan kevesen hallgatnak kortárs komolyzenét, de ennek komplex ok-okozati összefüggései vannak.

Édenből

(4) Min dolgozol most? Mik a terveid?

Jelenleg egy szóló harsonadarabon, valamint két kórusművön dolgozom. Egy ideje gondolkozom egy nagyobb lélegzetvételű oratorikus mű megírásán, amire reményeim szerint sor kerül a következő években.

(5) A koronavírus miatt hallgatásra kényszerült a zenei élet, a koncertezés csak részben tudott újraindulni. Zeneszerzőként hogyan reagáltál erre a helyzetre, téged hogyan érintett?

Kollégáimhoz hasonlóan nekem is több bemutatóm, koncertem elmaradt, a komponálást viszont természetesen folytatni tudtam otthon. Előfordult, hogy sikerült „bepótolni” egy-egy előadást online keretek között, de nincsenek illúzióim ezzel a megoldással kapcsolatban. Nyilvánvalóan hatalmas potenciál van a közvetítésekben, és csodálatos, hogy az otthonaink egy perc alatt kulturális központtá válhatnak, csak éppen nem válnak azzá. Az élő zene megmagyarázhatatlan varázsa és ereje nagyon hiányzik a mindennapi életünkből.

Fotó: Szakács Domonkos