Zeneszerző-körkérdés: Dobos Dániel

A szerk.

Sorozatunkban öt kérdést tettünk fel fiatal zeneszerzőknek. Dobos Dániel válaszai.

 

A körkérdésre adott további válaszok ide kattintva érhetők el.

 

 

(1) Milyen stílus, irányzat, iskola, műfaj vagy szerző van leginkább hatással a zenédre?

Szinte mindig más, elég széles skálán mozog a zenei érdeklődésem. Egyaránt kötődöm a klasszikus zenéhez és a könnyedebb műfajokhoz is, ha azok valamilyen módon meg tudják ragadni a figyelmem. Alapvetően három réteget tudnék közülük kiemelni: a folklórt (nem csak a magyart), a gregoriánt és az angol–amerikai–skandináv zeneszerzők munkásságát. Thomas Tallis, Henry Purcell, Mark Simpson, David Lang, Eric Whitacre, Anders Hillborg és Arvo Pärt művei a leginkább meghatározók számomra.

 

Sylvanus (hegedűverseny)

 

(2) Mi kell ahhoz, hogy valaki értse vagy hallgatni tudja a zenédet? Milyen számodra az ideális közönség?

Általában véve minden mű befogadásához szükség van némi nyitottságra és kíváncsiságra a hallgató részéről. Ez persze nem minden esetben valósul meg. Kis túlzással, ha a közönség eljut a koncertre, az már fél siker. Többnyire azok boldogulnak jobban a darabjaimmal, akik progresszív módon viszonyulnak a tradícióhoz és keresik a régit az újban. Mindig hordoz valamilyen mondanivalót a zeném. Minél sokszínűbb a hallgatóság összetétele, annál nagyobb kihívás ezt átadni nekik, de annál nagyobb az örömöm is, ha sikerül.

 

(3) Kevesen hallgatnak kortárs zenét – mi az, amit mégis csak a kortárs zene tud nyújtani?

Ha úgy nézzük, mindenki hallgat ma kortárs zenét, elég csak a mai popzenére gondolni. A kortárs komolyzene viszont valóban a keveseké, egy kollégám így fogalmazott: „A kortárs komolyzene most leginkább rezervátumokban él.” Elsősorban azért lehet ez így, mert ez a réteg több előzetes felkészülést és tanulást igényel, mint a populárisabb műfajok. A nyilvánvaló szakadék ellenére, ami a közönség és a zeneszerző között – sokszor még a mai napig is – tátong, van egy dolog, amit csak a kortárs művészet képes megmutatni a jelenkori világnak: önmagát.

 

Regős ének

 

(4) Min dolgozol most? Mik a terveid?

Nem rég fejeztem be egy Kalevala-részletet feldolgozó ensemble-darabot, jelenleg több rövid gitártrión dolgozom, amelyek egy teljesen új hangolási rendszert használnak. Az év hátralévő részében szeretnék írni egy 8-10 perces vonósnégyest, 2-3 egyházi kórusművet amatőr együttesek számára, illetve egy többtételes cimbalomduót is. Ezek mellett tervben van még egy különleges apparátusra megálmodott requiem, valamint egy adventi mise.

 

(5) A koronavírus miatt hallgatásra kényszerült a zenei élet, a koncertezés csak részben tudott újraindulni. Zeneszerzőként hogyan reagáltál erre a helyzetre, téged hogyan érintett?

Elég felemás helyzetet teremtett a járvány, szinte minden verzió előfordult már a bemutatóim körül. Nagyjából egyforma arányban szólaltak meg a művek hagyományos és online felületen, sajnos még így is elmaradt a legtöbb koncertem. A közel egy éve tartó karantén minden szempontból próbára tett, mindennap új kihívásokkal kellett szembenéznem. Nehezen viseltem a látszólagos nagyobb szabadidőt és kényelmesebb munkavégzést, kénytelen voltam új munkamódszereket elsajátítani, hogy hatékonyan alkalmazkodhassam a kialakult helyzethez. Minden apró kezdeményezésnek, lehetőségnek nagyon örülök, és hálás vagyok, hogy a pandémia ellenére vannak még felkéréseim, és azt csinálhatom, amit szeretek.

 

Drumul Dracului

 

 

Fotó: Munkácsy Barbara

2021-04-23 11:30:00