Innen az Iskola a határont radíroztam ki
EP 70
"Zene radírozáshoz: 4’33’’ by John Cage." Esterházy Péterre Fehér Renátó emlékezik.
Fehér Renátó írásai a Jelenkor folyóiratban>
[Üres papír.[1] (Javítva: „üres”[2] papír.)]
[A printben itt egy (majdnem) „üres”[3] [4] jelenkor-oldal következne, ha az ötlet[5] és megvalósítása szerkesztői, tördelői jóváhagyást kap. Ha nem kap, vagy a közlés online, akkor sincs se baj, se harag, mert ez a rendezői (?) utasítás – a látszat ellenére – megteremti az „üres”[6] oldal látszatát. Akár igen, akár nem, a rendezői (?) utasítás maradhatna. Bár online talán meg lehetne oldani: hány sor egy (online) oldal?[7]]
INNEN AZ ISKOLA A HATÁRONT RADÍROZTAM KI.[8] [9] [10] [11]
*
1. Innen az Iskola a határont radíroztam ki.
2. Nem ki, hanem vissza. Ezt annak a helyére írom. Nem a helyére. A maradék-helyekre.
3. A jövőről nem tudunk mit mondani, és a jelent is a h i á ny a i v a l írjuk körül.
4. Mielőtt visszaradíroztam innen az Iskola a határont, itt egy olvashatatlan szőttes volt. A beavatottak tudták persze, hogy az az olvashatatlan szőttes az Iskola a határon.
5. Azzal, hogy visszaradíroztam innen az Iskola a határont, itt egy olvasható „üresség” keletkezett. Ezer rovátka rajza. (Illetve: olvasható „üresség” lehetett volna, de én most mégis zsúfolom tele a lapokat.) S akkor ezt az olvasható „ürességet” hívjuk talán hagyománynak.
6. A hagyományom nem egyenlő velem, én az a [tisztességes] munka vagyok, amit ezen a hagyományon, ezzel a hagyománnyal elvégzek. Tisztességes munka-e visszaradírozni?! Valójában csak erről a lapról, nem az örökkévalóságból (kegy!)! Pedig az apagyilkosság lenne a minimum, sokasodó trófeák a salon falán. Én meg (csak) visszakaparom, engesztelhetetlenül. Sgraffito a Magyar Irodalom Házának (sic!) homlokzatán. Kafkáék egyik óprágai házának (Minuta, 1889–1896) homlokzatán. Annak a régi háznak a homlokzatán, abban a határszéli kisvárosban…
7. És az országban a törékeny határszéli kisvárosok – anyám ott született. (Önéletrajzi megjegyzés.)
8. „NON EST VOLENTIS, NEQUE CURRENTIS, SED MISERENTIS DEI.”, tolakszik ide az idézet abból a határszéli kisvárosból, annak a régi sgraffitós háznak a homlokzatáról, az Iskola a határonból, Medve Gábor kéziratából, amit a szőttesébe másolt az a volt piarista diák a huszadik század nyolcvanas éveinek elején. És amit most visszaradírozott a volt premontrei diák. (Önéletrajzi megjegyzés.)
9. „Üresség” a szőttes helyett. De az „üresség” mi helyett? (Koan IIIn.)
10. Kezdetben vala tehát az olvasható „üresség”.
11. Csak az ember olvas. Nem minden ember olvas, de csak az ember olvas. Nem minden rovar Gregor Samsa. Égesd el a könyveket, Max Brod! Közép-Európában esik → kézirat nem ég → haza fényre nem derül. Hadd legyek hűs.
12. Hűséggel nem az országomnak, nem a hazámnak tartozom, nem az osztályomnak, ha van, nem a családomnak, van, hanem egyes-egyedül a nyelvnek.
13. Haza = nem-olvasók + olvasók országa. Ergo: a haza – eleve – nem lehet ellenzékben.
14. Akik nem tudnak olvasni, azok helyett annak kell olvasni, aki tud. (14. sz. Nyilas Mihály úttörőcsapat)
15. Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud.
16. – Mer’? – (mer’) Én vagyok a Te írástudód, Zengő Érc.
17. Képviseleti lírám hullámtalan vizei, túl az Oderán, innen az Uralon. Que sera sera.
18. (NARRÁTOR Olykor eltévesztem a hangot, és úgy beszélek, mintha én volnék az Úristen.)
19. Akik nem tudnak beszélni, azoknak hallgatni kell?
20. Akik tudnak beszélni, azok mit mondanak azok helyett, akik nem tudnak beszélni?
21. Akik tudnak beszélni, azok hogyan beszélnek, amikor azok helyett beszélnek, akik nem tudnak beszélni? Ahogy azok beszélnek, akik tudnak beszélni, vagy, ahogy azok beszélnek, akik nem tudnak beszélni?
22. Ki tud egyáltalán beszélni? (Erre ki válaszol? Aki tud beszélni? Vagy aki azok helyett beszél, akik tudnak beszélni? Mondhatja-e bárki, hogy a szeme eleget látott, vagy hogy a füle eleget hallott?)
23. Nem találunk szavakat.
24. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Magyar mondás.
25. Az imádkozásomhoz nem kellenek szavak. Magyar gyerek.
26. Akik nem tudnak akarni, azok helyett annak kell akarni, aki tud. PAP: Akarjátok-e, hogy Péter elnyerje a keresztséget az Egyház hitében, amelyet az imént mindnyájan megvallottunk? SZÜLŐK ÉS KERESZTSZÜLŐK: Akarjuk.
27. Magyar gyerek a keresztséget nem maga kéri, evés közben nem beszél, előtte-utána imádkozik, nem iszik, focizik.
28. Vétkesek közt cinkos, aki néma gyerek. Vétkesek közt cinkos, aki néma gyereknek az anyja. (A Pavlik Morozov-dilemma. Zsákutca.)
29. A csönd is zene / a hang hiánya is hang. Nincs olyan csend, amely ne volna terhes hangoktól.
30. Radio L∞p: hang- és híradás helyett mi ezt a terhes, önmagát hallató hallgatást hangosítjuk fülsiketítővé, kedves hallgatóink!
31. Moszkva nem hisz a playbacknek.
32. Szájról olvasható „üresség”. A többi, néma csend.
33. Hamlet szerepében Marlee Matlin, magyar hangja Mázló Tímea.
34. Inclusion rider.
35. (NARRÁTOR Ha nem lehet érteni, én szívesen rámondom a nyökögésükre, nevezzük éneknek, a szöveget.)
36. Akinek fontos a szó, annak nehéz is.
37. A lét – ugyanis, mint az közismert – dadog. (Ti-ti-ti-tiszta be-be-beszéd. – VI. György, hozzávetőlegesen ükkuzin)
38. Azt, hogy beszélek, tudom, mivel beszélek, bár meggyőzni senkit nem fogok. Talán csak azért kell beszélnünk, hogy legalább sejtsük, mi helyett áll a csönd, mi helyett nyom agyon minket a csönd. Jöjjön el mindenki, aki akar, egyikünk beszél, másikunk hallgat, legalább együtt vagyunk.
39. Akik tudnak beszélni, azok helyett – egyébiránt – beszélhetne az, aki Bandula Ferike.
40. What is the word, kérdezi Monyók Ildikó, kérdezi Kurtág György, kérdezi Samuel Beckett.
41. Éjszaka, ha felébredek, akkor kimegyek az udvarra, és beszélgetek. Hangosan. Csak az a bajom, hogy nem tudom rendesen elmondani a bánatom. Pedig még a Duna is kiöntene, ha beleeresztenék. Akkor aztán kiabálok, legalább hallja mindenki. (Béres szomszéd, magyar hangja Kulka János.)
42. A Katona József Színház Godot-ra várva című előadására (rendezte: Ascher Tamás & Zsámbéki Gábor), melyben Kulka János játszotta Pozzót, 2016. május 3-ára volt jegyünk. Az előadás betegség miatt elmaradt. (Önéletrajzi megjegyzés.)
43. Járvány idején hallgatnak a múzsák. Sorvezetik őket a számozott mondatok.
44. Ki viszi át fogában tartva? Hány szerelmi vallomást és győzedelmi éneket hangszigetel egy N95-ös orvosi maszk?
45. (A matematika bizonyos értelemben a csönd nyelve.) Az itt felvázolt radikális és kísérletező hagyomány potenciálisan magában hordozza a csöndet, a felismert lehetőséget, hogy az irodalom önmagában kevés.
46. Auschwitz után verset írni barbárság.
47. Barbár dal, 1944: Dzsá gulbe rár kicsere // áj ni musztasz emo / áj ni manküt vantasz emo / adde ni maruva bato! jaman! // Ole dzsuro nanni he / ole csilambo ábábi he / ole buglo iningi / lünlel dáji he! jaman! // Vá pudd shukomo ikede / vá jimla gulmo buglavi ele / vá leli gulmo ni dede / vá odda dzsárumo he! jaman!
48. Akkor? Radír? Vagy: asztalfiók? Napló? Palackposta? Végrendelet? Törökországi „levelek” úgy negyven évig? Édes néném! (Az édes nénémet javítom – akár a mindiget örökkére – édesapámra.)
49. Kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha annak kell beszélni (értsd: az kell, hogy beszéljen; a másik eset – hogy lényegében hazugság nélkül beszéljünk ahhoz, aki nem tud – ritka), aki nem tud.
50. Kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.
51. Sántakutya: Egyszer 1980-ban németül kellett felolvasnom, és akkor még soha nem olvastam – hogy kell ezt mondani?, lettem légyen volt – németül, és nagyon izgultam volna, ezért azt találtam ki, hogy előtte magnóra fölmondom, és alátátogok. Merthogy tátogni mertem.
52. Tátogni: mertem. Hallgatni: Arany.
53. Zene radírozáshoz: 4’33’’ by John Cage. Itt bármikor megszólalhat a zene.
54. (csönd, nyugtalanság, szenvedés)
55. (gondolatnyi csönd)
56. (Nagy csönd [kurzív])
57. Nem szólalt meg. (Janis Joplin felkacag.)
58. Kutya nehéz úgy hallgatni, ha az ember ösmerni véli az igazságot.
59. You are alive therefore something in you listens, suttogta maga elé Alfonso, és elvágtatott a malevicsi hófuvásban.
60. Ha a horror vakui kialudnának, végtelennek tűnne minden. Félek a végtelen soseszűnő csendjétől, még ha ajándékot hoz is.
61. Minden írás le dur désir de durer-ből (a maradandóság maradandó vágyából) ered, a szellemnek a halál elleni dacos leleményéből, hogy az alkotás hatalmával kijátszhatja az időt, amennyiben egy másik, új, teremtett időt állít a természet elviselhetetlenül közömbös ideje helyére.
62. Komolyan kéne venni a kurva időt.
63. Zsúfoljuk (kijelentő mód) tele a lapokat, míg el nem sötétül minden. Ami pedig egyetlenként megmarad az űrnyi sötétben, az a caritas. Hogy megvigasztalunk másokat és osztozunk velük, és hogy velünk is osztoznak mások és megvigasztalnak minket.
64. Maradjon minden annak, ami egy költőhöz illik: [szövegromlás].
65. Ha sosem mondom el – elfelejtik. Ha túl sokszor mondom – nem hiszik el, hogy
66. innen az Iskola a határont radíroztam ki.
67. Olvasható „üresség”.
68. Olvasható „üresség”.
69. Olvasható „üresség”.
70. Olvasható „üresség”. Pispeklila radír.
Kelt Pesten, az önkéntes karantén harmincadik napján, április 10dikén, nagypénteken.
[1] „Íme, a rettenetes üres, fehér papír, amire írnom kell”, Hajnóczy Péter Művei, Budapest, Szépirodalmi, 1982, 261.
[2] Ld. a 9. lábjegyzetet.
[3] Ld. a 9. lábjegyzetet.
[4] „(majdnem) >>üres<<”: üres, kivéve a szerzői nevet, a címet, az alcímet, a két rendezői (?) utasítást, a főszöveget, a lábjegyzeteket, az oldalszámot és persze a ld. a 9. lábjegyzetet.
[5] „Azt mondtam a Csejdynek, hogy az milyen jó ötlet volna, hogyha tizenöt percet hallgatnék. Csejdy azt mondta, hogy az nem jó ötlet.”, Esterházy Péter, „Nagyon nehéz csendben lenni”, Margó Irodalmi Fesztivál, 2015. június 4., https://www.youtube.com/watch?v=ss-Eue47qbo [Utolsó letöltés: 2020. április 9.]
[6] Ld. a 9. lábjegyzetet.
[7] „A Tandori-vers[*] a párizsi Magyar Műhelyben jelent volt meg, és én azt akartam megtudni, hogy hány sor fér a tükörre, hány sor van egy lapon, már nem emlékszem, mért, nyilván szerettem volna ott megjelenni. És éppen ezen a versen „számoltam le” sebtiben a sorokat, mint látjuk, a vers igen alkalmas erre, és csak hetekkel később olvastam el őt magát.”, Esterházy Péter, Az olvasó országa, Budapest, Magvető, 2018, 615.
*A megidézett Tandori-verset (Hérakleitosz-emlékoszlop), a szerkesztői jó szándékkal való visszaélést elkerülendő, horizontálisan (az x tengely mentén) közlöm.
Jav.: rá kellett jönnöm, hogy a horizontális (x tengely mentén való) közléssel lényegében érvényteleníteném mint Tandori-verset, ráadásul még az iménti EP-idézet hivatkozási alapjaként való lényegétől is megfosztanám, ezzel magát az idézést is értelmetlenné téve.
Jav.: most lebetűztem sorról sorra, és minden tervemet tönkretette, úgyhogy vállalom inkább a kockázatot. Tehát, és íme: Próbáljukmegelsőolvasásramegmondanihánysor. (∑Elrontottam.)
[8] Fehér Renátó szíves szóbeli közlése.
[9] A radírozást követő olvasható „üresség” forrása: Esterházy Péter, Bevezetés a szépirodalomba, Budapest, Magvető, 1986, 11.
[10] „Ottlik Géza hetvenedik születésnapjára, ezerkilencszáznyolcvanegy december tizedikétől nyolcvankettő március tizenötödikéig, kb. 250 óra alatt, egy 57x77-es rajzlapra lemásoltam az Iskola a határon-t. Így keletkezett ez a kép. E. P.”, Esterházy Péter, Egy készülő objekt fázisképei (Helle Mária fotói), Mozgó Világ, 1982/5, 30.
[11] Vö. Esterházy Péter, Bevezetés a szépirodalomba, Budapest, Magvető, 1986, 717.
