Honnan ez a tehetetlenség,
ez a kötõfékké fonódó
örökös körbejárás
homokvárak körül,
bronzérmek, -serlegek körül
a nyomtató ló csillaga nélkül?

Lám, a növényi tisztaság
kihallotta a végtelenbõl
az irányt,
a pillanatot, amikor
a Nap átkelt az Egyenlítõn;
mandulafa, barackfa, aranyesõ
kibontotta a lobogót.

Pécsett, az Árnyas utcán
nincs ház, csak friss-zöld vadgesztenyefák.
Beépítetlen házhelyek mögött
tünt el az ifjúság.
Kõkupacok, meszesgödrök körül
sétál, aki lehettem volna.
Elér, kezet fogunk.