Pannónia siet a télbe
útvesztõibe belevon

Pannónia siet a télbe
ezüsttel gyémánttal cserélve
aranyt bíbort a dombokon
semmiért semmit ha elérne
szigeted sötét fövenyére
ha még sárgálla konokon
borostyáncseppnyi ablakom
rálátnál minden pici érre
a szív kihúzott telefon
a mosoly eltévedt levélke
útvesztõibe belevon

(1980)