„Vannak Már Májelégtelenségi Tüneteid?” – kérdezi az egyik spam csupa nagybetűvel, nyilván a jelentőségteljesség okán. Most ezek figyelnek engem? Mondjuk a laptop kameráján keresztül? A fene tudja. Ha ismerném, milyen tünetei vannak, könnyebben válaszolnék. A rövidlátásom például már kamaszkoromban megvolt, amikor nem ittam alkoholt. A trombózist és a keresztszalag-szakadást a térdemben nem az ivásból, hanem a fociból származtatja az orvostudomány. Most más nem jut eszembe. Akkor még nem én vagyok a kuncsaft, passzolom az ajánlatot.

Gyula egy „Rég hallottam felőled” tárgyú e-maillel jelentkezik. „Szia, rég beszéltünk, remélem, minden rendben. Itt az év vége, az ünnepek, gondoltam neked is jól jönne egy kis mellékes.” Április van épp, de a „mellékes” persze hogy jól jönne. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. „Már egy ideje alkalmazok egy módszert, és egész jól kiegészítem vele a jövedelmem. Ha betartod a lépéseket, akkor szépen lehet vele keresni. Tegnap 100 $-t sikerült elérnem vele.” Szerinte nekem is menni fog, biztosít arról, hogy szaktudást nem igényel a dolog. Tehát minden kőagyú barom, aki képes nyomkodni a klaviatúra billentyűit, esélyes, ez megnyugtat. Néhány perc alatt megismerhetem a lényegét. Még egyszer beteszi a linket, amit az előbb, és amire akkor sem kattintottam. „Sok sikert, Gyula”. A pénzkeresésről így nem tudok meg semmit, viszont rájövök, hogy Gyula jószívű, altruista és eléggé közvetlen ember. Szóval vannak még ilyen emberek, a világrend tehát nincs teljesen oda, gondolom, és ettől máris jobban érzem magam.

„Miért fogyasztják emberek millió a spirulinát?” – teszi föl a revelatív kérdést egy másik e-mail. De tényleg, miért is? Hogyhogy nem gondolkodtam eddig erről? És „miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?” – gondolom tovább Babitscsal. Hosszas töprengés után sem nyitom ki a levelet, nem akarok segítségre szorulni. Tudom, hogy közelebb jutnék a válaszhoz, ha minimális fogalmam lenne arról, mi is az a spirulina, de megmakacsolom magam, nem alázkodom meg. Nem kérek telefonos segítséget, és nem hagyom, hogy mint egy tudatlan ökörnek egyszerűen elmagyarázzák ezt a gyönyörűséges rejtélyt. Tudom, hogy csupán foglalkozási ártalom, mégsem vagyok képes szabadulni a sipsiricától. Itt tartok a megfejtésben, amikor újabb kihívást intéz hozzám az univerzum.

Az intimus viszonyt sugalló ilona nevű levelező arra buzdít, hogy tudjam meg, miként lehet irigylésre méltó testem. Hát nem is tudom. Na jó, vessünk erre egy pillantást. „A rossz élelmezés és az elidegenedés miatt híztál meg?” – kérdezi meglepő módon, mintha egy egész század katonát kérdezne az élelmezés nehézségeiről. Kissé pironkodva gondolok arra, hogy én egyszerűen csak enni szoktam, az elidegenedésre (miszerint: Entfremdung, teszem hozzá Pepin bácsi szellemében) meg nem is gondoltam ebben a vonatkozásban. A fenének olvasott az ember Fichtét, Hegelt, Schellinget meg Marxot, amikor olyan alapvető (grundsätzlich) kérdésben, mint az elhízás, nem jut eszébe. Hogy nyilván az aljas kapitalista társadalom oly mértékben elidegeníti az elszemélytelenített termelési és munkaviszonyok által az embert, hogy az saját eredeti, autentikus testétől is elidegenedik, és filozófiai alapon kifejlődik neki egy hízott változat. Ez tetszett, volt benne spiritusz, a junk food meg a mozgáshiány interpretációs eredetisége ehhez képest zéró. Az ajánlott módszer a tökéletes testhez már nem érdekelt, a magyarázat szépsége megragadott.

A Pintér Izidor névre, nem tagadom, felkapom a fejem. A „Sötét, köd, eső: balesetmentesen ezzel!” című dolgozat azonban csalódást kelt, nem érdekel, egy úgynevezett „éjjellátó szemüveg” lenne a lelkesedés tárgya. Én azonban konzervatív módon úgy gondolom, az ember, ha nem lát (mert mondjuk teljes a fényhiány, alszik vagy mattrészeg), akkor ne üljön kocsiba. (Ez persze elvi álláspont, nem mindig sikerül neki érvényt szerezni a mindennapok dzsungelében.) Oszkár „Bogarak otthonodban? Itt a felmentősereg” témában keres, a Pierre Cardin viszont hosszú ujjú ingekkel. Ugyanakkor Dobos László arról értesít, hogy „A locsolócsövek királya megérkezett!”. Holubné ajánlatára a pénisznagyobbító műtétről önérzetesen dohogni kezdek. Egyrészt kikérem magamnak, másrészt el a kezekkel Vietnámtól! (Közben az ING Biztosító a véleményemre volt kíváncsi, míg Oberlander Baruch purimi programajánlóval kedveskedett.)

Rövidesen László levelére bukkanok, aki merevedési problémákat feltételezve üzen nekem. Nem kell aggódnom, új módszerének hatására „ezek a problémák elmennek, és élvezhetni fogja ujra minden este a partnerrével olvasva erről a történetről”. Első olvasatra úgy tűnik, a helyreállítandó szerv már szóba se kerül többet, hanem a módszer hatására minden este olvasni kell a partneremmel, és azt élvezhetem. Kovács megrázó vallomással indít: „Férfi létemre, tudod milyen érzés esetenként még problémáim legyenek az erekcióval és a korai magömlés fenntartásával”. Együttérzően gondolok arra, hogy ez valóban csak férfiként történhet meg vele. Nőként persze nem kellene efféle gondokkal küzdenie még esetenként sem, bár én nem ragaszkodnék a helyében a korai magömléshez. Minden gondja közepette is ajánl azért egy terméket – váratlanul a távolságtartóbb magázódásra váltva –, biztosra állítva, hogy „az Ön partnere őrült lesz ezzel a módszerrel”. A módszer eredménye elbizonytalanít, nem tudom, akarom-e én ezt.

Imréné – egy régi agitpropos stílusában – arra biztatott, hogy mondjak nemet a hajhullásra. (Cuba sí, USA no. Venceremos – jut eszembe.) „Nagy mennyiségű hajad hullott el? Az az érzésed, hogy bármit is tennél, a te hajad már nem regenerálódik?” Elhull a haj, eliramlik az élet, hasított belém a fájdalmas gondolat. De ismét felvillanyozódtam, amikor Sándor azzal biztatott, hogy „Most telt és érzéki ajkaid lehetnek egyetlen lépéssel”. Váratlanul megremegett a szívem, amikor rákérdezett: „Szeretnéd, ha olyan ajkaid lennének, mint Angelina Jolie-nak, és azokkal büszkélkedhess?” Nem zavart igazán, hogy máskülönben a magyar tradicionálisan a páros szervekre egyes számot használ, és az összetett mondat elcsúszó modalitása sem, mert a lényegre figyeltem.

De nem, ez talán túl erős lenne. Ráadásul ha megint megnő orbitálisra a szakállam meg a bajszom, akkor megette a fene az egészet, alig látszik valami Angelina ajkaiból.