Pálinkás György halálára
már eleve hogy lehet ezt
hogy leírni milyen halál –

sokság és semmiség
egy képernyő merevenében
a zajló némafilmi ég
emlékalkony az ég helyén
itt ülök kérlekszépen
összekoccannak a fülemülék

e szelindek tájban immár
ha van báj csak a rímpár
a vázra és a kedvre ráöregedve
üléshuzat egy biciklinyeregre

tényleg némely túltrimmelt sorvégekbe
úgy kapaszkodom
mint akit megtart forma és megtart alom
némely hajnali részek
„vad fényes gesztenyés hol kényes szesz tenyész
s hol fent a csillag-hörpű rét issza a törpe éjpürét”
delete

famadárház égtájköltészet
lassan fordul a megtartó enyészet
rendje szerint egy repülő
átfújnak egymáson a szobaszéllel
fiókdeszkatológia
kérlekszépen

messziről halk tarzanok
elúsznak némely mozgóképek
mint valami monitor kémlelőnyílásában
szamár szemeként elúszik a légbuborék
szúszorgalom hunyorgó szarkalábak
matrózruha zubbony
orfűgégészet
a munkaérdemrend szilikózisa
fölött bányászpizsamák
megannyi szabadidőkoporsó
kossuth lajos füstjében súlyos kevertek pirosa
gebin s gebinné örök aceton
seregélyvonaton

hogy és mivé pláne mivégre töröl
az emlékezet telefonja lapelefánt
csak ülök itt kérlekszépen
e sorok ingatag reszelőjét tapogatom
százköbméterszám húznak el seregélyek
a felgyűrt földabrosz felett
kisiklanak ahogy a megviccelt vasreszelék
kacagó síró fekete borosta
ez egy ekkora resti

pókfonál muslicák lámpacefre
számban a nyál e habfogyatkozat
e légies habmúzeum
mintha egy rövid sétatérből számkivetve
állt volna vagy áll majd össze
összében szedni szét
burkát s a gesztenyét

milyen lószőkesége volt a sörnek
nem tudom nagy titok ez
öt decis terem
kölcsönd
öröklejárat
valamint az a fűszál benőtte korsó
üresedőben telvén avagy

kérlekszépen

hogy írnám meg ha rólad is
immár a sem
homályos körül- és leág
ha elvezet én egyhovám
tová a vers is próza is
e művegész
hogy végül mint a tág ég
emlékalkonyatába
minden kicsi ágvég
belevész

Pálinkás György a Jelenkor szerkesztősége előtt, 2008 (Tóth László fotója)

Parti Nagy Lajos portréját a Capa Központ bocsátotta rendelkezésünkre.