Visky András írásai a Jelenkor folyóiratban>

Ötödik jelenet / A vörös tehén hamva

 

A jelenet egy jiddis dal dúdolásával kezdődik, amely átmegy egy közös haszid táncba. A Névtelen férfi nem vesz részt az ünneplésben. A tánc egy ideig megmaradhat a monológ alatt, majd szinte észrevétlenül áttűnik a vörös tehén hamva szertartás cselekvéseibe (lásd a Tóra negyedik könyve 19. részét)

 

Névtelen férfi

Apám falujában
apám apjának és az ő apjának falujában
a háború kitörése előtt

A háború
Uramisten

Régen kitört
javában dúlt már egyen-egyenként mindenkiben
csak még nem értek össze a lobogások

Apám falujában
nagyszabású felvonulásokat tartottak
a vitézi rend felhívására
és a környék köztiszteletben álló
vitézeinek vezetésével
a falu férfiai
nagyszerű legények mind…

Az egyik ilyen felvonuláson
mikor már beköszöntött a szombat
azt azért megvárták
beverték a vacsoraasztalnál
családjával helyet foglaló
sachter ablakait

Ő volt a falu egyetlen zsidója
sokgyermekes és földszegény
se liba se sólet se flódni
egyetlen tehén mindössze

Akkor még csak erre vitte vitézségük
majd amikor megkapták
a jóságos kormányzó üzenetét
hogy tudniillik sokkal bátrabbak ők
semmint gondolnák magukról
akkor valóban nagyobb vitézi tettre is
képeseknek mutatkoztak
de előbb csak az ablakokat verték be
mámorosan énekelve
a közelgő végső megoldásba vetett hitüket
vallva meg ország és világ előtt
beverték a hétgyermekes
milyen bácsi
nem tudom
nem emlékszem
nincs is neve már neki sem
beverték a ház utcára néző
egyetlen ablakát
majd bementek az udvarra
akkor még csak az udvarra
az otthon sérthetetlenségét
akkor még tiszteletben tartották
de hamarosan bátrabbak lettek még ennél is
mert szóltak nekik hogy a jóságos kormányzó
vélekedése szerint
ennél azért jóval bátrabbak ők
de még mennyire
mondták a módfelett fogékony férfiak
mi magunk is éreztük feszülni keblünkben
az ősi bátorságot
de azért jó ha szólnak
jó ha engedélyt adnak nekünk
bátornak lenni

Ezen felül meg bizony illő és helyes
ha szentelt vízzel hintenek meg minket
mert akkor egy csapásra
a legbátrabbnál is bátrabbakká válunk
ha lehet
márpedig lehet

Az ahogy lehet és amiképpen elvárják
ősi gyávaságánál nincs is
nagyobb bátorság ezen a tájon

Milyen milyen bácsi
nem emlékszem a nevére
lehet nem is volt neve

Mindegy mindegy
nevenincsek

Bementek az udvarra
majd még tovább
egészen az istállóig
kivezették a sachter hibátlan
minden tekintetben fogyatkozás nélkül való
hároméves vörös szőrű tehenét
akin még iga nem volt
kivezették az utcára
az ablak elé éppen
hogy a család is részesülhessen
a nem mindennapi látványban
majd rávetették magukat a félelemtől remegő
botladozva járó állatra
fogták hogy állva maradjon
és mozdulni se bírjon

akkor két kemény vitéz
az előre elkészített szíjjal
fegyelmezett csendben megfojtotta
a mozdulatlan állatot
a többiek meg addig tartották így állva
amíg élet volt benne

majd miután a halál beálltáról
megbizonyosodtak elengedték a tehenet
az meg állt tovább a lábán
nem akart sehogyan sem elesni
pedig élet már valóban nem volt benne
egy szemernyi sem

A győztes rivalgásra
fölkészült bátor legények
meg végképp elnémultak
az előttük álló
néma tehénre meredtek
maguk is mozdulatlanul
mintha nem volna élet bennük
egy szemernyi sem

A sachter ekkor kilépett a házból
mögötte jöttek a gyermekei
egytől egyig mind a hét
a gyermekek fahasábokat emeltek le a rakásból
a sachter meg
kezében a kedvenc késével
amit már évek óta nem használt
odament az állathoz
és egyetlen tökéletes mozdulattal
elvágta a nyakát

Az meg mintha erre a jelre várt volna
minden fölösleges mozdulat
a fájdalom legcsekélyebb jele
nélkül nagyot sóhajtva
elterült a porban
és még vér is jött belőle

Erre már a gyermekek is
odaérkeztek a fákkal
és máglyát raktak

A csend akkorára nőtt
mint a jeruzsálemi
templom építésekor
amikor sem kalapácsnak
sem vésőnek
sem egyéb szerszámnak a zaja
nem hallatszott

Ráhelyezték a vörös szőrű tehenet
és lángra lobbantották a máglyát

A sachter meg izsópot és karmazsinfonalat
vetett a tűzbe

A rakás meg föllobbant
és pillanatok alatt elhamvadt a tehénnel együtt

Akkor a sachter legkisebb fia
aki nem érintette meg a tetemet
gondosan összegyűjtötte a vörös tehén
hamvait a nála levő vízzel telt kőkorsóba

A sachter meg a kisfiú mögött állva
kínálni kezdte a legényeknek
meg a vitézeknek a vizet
utolsó alkalom uraim
mondta
a legutolsó lehetőség
igyanak belőle
tessék mindannyian
a megtisztulás vize
tessék tessék
még megmenekülhetnek
mondta a sachter

A vörös szőrű tehén igen
lássuk csak emlékszem

Idős mester

Ez a törvény rendelkezése: Mondd meg, hogy vigyenek egy hibátlan vörös tehenet, amelynek semmiféle fogyatkozása nincs, és még nem volt rajta iga. Adjátok azt a papnak, és vágják le a jelenlétében. Azután égessék el a tehenet a szeme láttára, a bőrét, a húsát és a vérét a ganéjával együtt égessék el. Vegyen a pap cédrusfát, izsópot és karmazsin fonalat, és dobja a tehén égő részei közé. Egy tiszta ember szedje össze a tehén hamvát, hogy vétektől megtisztító vizet készítsenek vele.

Névtelen Férfi

Ez az, igen-igen, pontosan ez.

Férfi

Persze… Pontosan… A vörös tehén hamva… Semmi…! Még bölcs Salamon sem értette ezt a titkot… Nocsak… Egyszerű bigottság…!

Névtelen férfi

Na nem
nem egészen ennyi

A lassan magukhoz térő
legények
nevetni kezdtek
miért kellene nekünk megtisztulnunk
amikor te ölted meg a tehenet zsidó
Isten a tanúnk
mitől kellene nekünk megmenekülnünk jóember
hát ez igazán jó vicc heherésztek a legények
nem lesz ennek jó vége
bizony nem
próbálták jobb belátásra bírni
a tisztító vizet kínálgató férfit
mert ez az égbekiáltó istentelenség
bizony nem maradhat megtorlatlanul

Nem is maradt
nem is maradt
végrehajtották rajta az ítéletet azonmód
ott a gyermekei szeme láttára

Feleség

De rajtad nem hajtották végre az ítéletet…

Névtelen férfi

De igen, végrehajtották, rajtam is. A Mester a megmondhatója…. Akit várok… Végrehajtották, igen, rajtam is… Igen, igen…

Feleség

Nem
nem
nem

Sötét

 

(Fotó: Galló Rita)