Nádas Péter Egy vadkörtefa fényképei

ad notam
vadkörtének nincs leve
a világnak istene

a vadkörtefa alatt alhattam
tiszta csillagos enyhe éjszaka
a vadkörtepálinka hajnalban
a legjobb ilyenkor legszebb a fa

reggeli a vadkörtefa alatt
kalács vaj lekvár tej tea kávé
együtt egy ember hangyák darazsak
otthonos árnyékodú a fáé

ebéd is a vadkörtefa alatt
terítő nem kell fehér az asztal
egy hangya szalvéta alá szalad
majd letörlöm a számról a zafttal

a vadkörtefa alatt vacsora
kenyér vaj paprika paradicsom
pálinka is van nem fogy el soha
magam megint a fa alá iszom

kínálnálak de nincsen másik szék
árnyékbarlangba ide ne gyere
menj be hozz egy üveggel még innék
köszönd meg hogy nem adtam nincs leve

a vadkörtének héj mag keserű
fanyar mondanád pedig csak rossz szar
ezt csak én bírom iszom egyedül
teli a pohár fény árnyékkosszal

menj tovább vándor egészségedre!
az alkonyatban a ház fala gyúl
és lőn hajnalban fény sötét este
égcsapdából éjpatkány szabadul

bámulok ki az árnyékvilágba
nézem a fát a fában változik
benne kívül nem tudom mit láttam
láttam valamit? semmit na proszit!

egy kortyot sem hagyok! már a hangyák
dörzsölik lábacskáikat jönnek
rám nyitott bűzlő kék számról igyák
fel előlem az utolsó csöppet

(Kép: vs.hu)