1977-ben születtem Miskolcon, jelenleg Halásztelken élek és tanítok. Pályakezdésem a Debreceni Egyetem LÉK irodalmi köréhez köthető, legutóbb 2024 végén jelent meg könyvem A tenger végén a szél visszafordul címmel.

Ahogy Kodály a zenéről állította, hogy lehet nélküle élni, csak nem érdemes, én ugyanezt gondolom az irodalomról, a versről. Saját tapasztalataimra építek, amikor azt mondom, az irodalmi alkotás segít „túlélni” egy-egy krízist. Én mindezt úgy éltem meg eddig is, hogy azok az olykor szélsőséges élethelyzetek, amiket megfogalmazok a mentális és genetikai eredetű betegségekkel, a családi traumákkal, a társadalmi elidegenedéssel és a háborúval kapcsolatban, versbe emelésükkel segítenek feldolgozni megélésüket.

A költészet mellett esszéket is írok az irodalom- és egyháztörténet, valamint a szociológia tárgykörében. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának keretében készülő kéziratomban a szakrális versbeszéd alakzatait elemzem az erdélyi lírában.

Nagy öröm számomra, hogy immár a Jelenkor folyóiratban is publikálhatok, hiszen az elmúlt évtizedekben számos olyan szerző műveit olvashattam a lapban (Borbély Szilárd, Térey János), akiket – amellett, hogy személyes ismeretség is fűzött hozzájuk – pályámon példaképnek tekintek.