1952. június 2-án születtem Szegeden. Jelenleg Budapesten élek.

Film- és színházi rendező, forgatókönyvíró vagyok, aki 13-14 éves kora óta ír szövegeket, verseket, vagy inkább énekeket, merthogy számomra a tartalmiakon túl egy vers akusztikai hangzása is nagyon fontos, mert nemcsak olvasásra, hanem elmondásra is írok, sőt.

Számomra minden jelentős mű az önfeltáráson és az ilyen-olyan reflexiókon túl… mindig egyfajta vezeklés, ezt nemcsak erkölcsi vagy vallási értelemben értem, hanem a szellemiek terén is… Ehhez egyfajta bátorság kell… folyamatos önértékelés és „bűneink” megvallása… mert az szinte mindenkinek van. Éppen a napokban a kezelésekre várva írtam a jegyzetfüzetembe a következőt: „Már nem érdekelnek a különös szavakból szépen szőtt mondatok, sem a szokatlan rímek, ritmusok, csak a megélt, megszenvedett sorokra rezonálok, csak azok lobbantják újra lelkem fáradt, hunyorgó parazsát… mert amíg csak a test szülhet utódokat s a lélek nem, nincs megváltás s az eljövetel is hiábavaló…”

De hogy ebből például vers lesz-e vagy naplójegyzet marad, fogalmam sincs.