1.

Radnóti Miklós 1941. december 16-án mindössze pár sort írt naplójába. Csak ennyit: „Judithoz menet a 46-os villamoson, látom, hogy egy vendéglő őszi sört hirdet. Nézem a szót. Tűnődöm. Majd:

Végül itt van az őszi ser,
Őszi bú ellen ősi szer.

Eladnám. De hogyan?”[1]

Monográfiájában Ferencz Győző részben idézi a naplóbejegyzést mint a Beck Judit-szerelem egyik datált találkozásának dokumentumát, és hozzáteszi: „De ez a naplóbejegyzés nem is emiatt érdekes, hanem mert ekkor jutott [Radnóti] eszébe az a pompás reklámversike, melyet rögzített is”.[2]

Radnóti mindig nyitott szemmel járt – erről szintén naplója tanúskodik. Gyűjtötte az utcákon látott nyelvi érdekességeket, a furcsa, beszédes neveket.[3] Nemegyszer éppenhogy az olvasott felirat hangzása, ritmusa fogta meg. Például 1940. február 20-án, amikor a Nagymező utcán sétálva, miközben egy készülő versfordítás sorait forgatta magában, szemébe villant egy felirat: „Olvasztott libazsír. Elkapom a tekintetemet, hiába! Bennem ragadt. Olvasztott libazsír skandálom és tönkreteszi a napomat. ½ 1-kor láttam, s most hét óra már. Talán az segít majd, hogy leírtam.”[4] Hárs György Péter egy tanulmányában tipologizálja is ezeket a talált nyelvi jelenségeket, szójátékokat.[5] A „nyelvi ready-made humorba keretezésére” példa: „Az Attila utcai virágkereskedés kirakatában tintával írt tábla: »Rózsát a jégen tartjuk.« Mily kegyetlenség!”[6] Egy másik típust képez „a Freud Álomfejtésébe illő nyelvi bravúr”, a naplóba jegyzett Változatos élet című rögtönzés: „Tegnapelőtt nő vert, / Tegnap nőt vertem, / Ma nő ver.”[7] És van a „föl nem használt reklámvers”, ami jelen dolgozat tárgya.

Az őszi sörről szóló kétsoros Ferencz Győző szerint is „pompás”, mégsem került bele a Radnóti összes versét adó gyűjteménybe, és ebben osztozik az idézett Változatos élettel, és több más, a Naplóban fönnmaradt alkalmi rögtönzéssel. A költő verseit adó legújabb „összes” nem is vállalta feladatul ezek egybegyűjtését, viszont egy majdani kritikai kiadásban nyilvánvalóan ott a helyük; nem fogják felhígítani vagy komolytanná tenni a költői életművet, sokkal inkább színesítik majd azt, láthatóvá téve az átjárásokat a szegmensek között.

2.

„Mik egész egyedül él szinte” – írta Radnótiné az esetet megelőző napon, december 15-én.[8] Gyarmati Fanninak ugyanis november 9-én halt meg édesapja, és nem akarta édesanyját egyedül hagyni, sok időt töltött vele, és ezért lemondott akár saját programjainak egy részéről is. Mint ahogy lemondott az éppen 15-i Engel Iván-koncertről, amire így Mik nélküle, és „csak” Beck Judit és férje, valamint Erdélyi Ágnes társaságában ment. „Mik a koncert után hazakísérte az Ágit, és Medvére ment. Mennyi dolga van most nyár óta, mióta hazajöttünk, és nem képes a végére jutni, beosztani.”[9]

Radnótinak a felsokasodó irodalmi feladatok mellett ekkor a Nagyváradról éppen náluk időző húgával is kellett foglalkoznia. Például Ágnes másnap, december 16-án délután még Gyarmati Fannit kísérte el Dési Huber Istvánhoz, ahol Fanni modellt ült, de este már „Ági és Mik Gombosiékhoz mentek még a Vajda előtt, a Gyuri újdonsült remek gramofonos rádióján meghallgatni a Rádió Fiatal költők estjét. Szerb Tóni vezetett be, mindenkitől egyet szavaltak, Miktől a Himnuszt, állítólag nagyon szépen, a Szendrő”.[10]

Radnóti naplóbejegyzése vagy erről a villamosútról szól, és akkor nem említi benne Ágnest, esetleg délelőtt vagy délután egyedül járt Juditnál (amikor Ági és Fanni Dési Hubernél voltak). Ez utóbbi változat sem lehetetlen, sőt a közte és Judit közti viszony miatt nagyon is érthető lenne.

A villamosból meglátott hirdetés gyorsan játékos rímpárrá vált a költőben, és Radnóti nem bízta emlékezetére a vers létét: azonnal feljegyezte egy nála lévő papírdarabra. Ez a jegyzettömbből kitépett, félbehajtott papírfecni fennmaradt a hagyatékban, nem is feltétlenül a versike miatt (hiszen azt még aznap bemásolta naplójába), hanem mert eredetileg Beck Judit írt rá egy rövid üzenetet.[11] Az autográf, puha ceruzával, sietősen írt – s máig publikálatlan – levélke így szól:

Sötét Alakok, nem raktátok le a képet!!
Miután nem tudom most megbeszélni, mikor talállak otthon, kérlek hívjatok föl.
Csók Judit

Hogy kit takar a megszólítás többes száma, hogy milyen képről van szó, ma még nem tudni. Ami viszont bizonyos: éppen a kétsoros reklámversike segít a keltezetlen üzenet datálásában. És mert éppen ez került Radnóti keze ügyébe (talán a zsebében volt), ennek a hátoldalára jegyezte fel, maga is ceruzával:

Végre itt van az őszi ser
őszi bú ellen ősi szer

A naplóba másolt szövegtől egy szóban – és a sietős központozásban, pontosabban annak hiányában – eltérő „ősváltozat” alatt egy szintén ceruzával készült rajz található. Ez lehetne a már elképzelt sörreklám kerete, vagy egy képkeret akár, de az is elképzelhető, hogy pusztán egy firka, ami körbevesz egy hat számból álló, piros színű ceruzával beleírt számsort: „185 118”, ami viszont nem más, mint Schöpflin Aladár Magyar utca 27. szám alatti lakásának telefonszáma.

Fontos kitérni Radnóti naplóbejegyzésének egy részletére. Mivel a bejegyzés nem más, mint a szerző által rögzített keletkezéstörténet, az is kiemelten fontos – hiszen a költő megörökítette a saját és az utókor számára is –, hogy a 46-os villamossal ment, és a vers annak nyomvonalán született.

A ma már nem létező 46-os villamos 1913 és 1952 között járt a Keleti és a Nyugati Pályaudvar között, kisebb megszakítással és némiképp változó útvonalon. 1941-ben ez volt az útvonala: Nyugati pályaudvar – Podmaniczky u. – Szinyei-Merse Pál u. – [Körönd] – Felsőerdősor u. – [Lövölde tér] – Vilma királynő u. (ma Városliget fasor) – Bajza utca – Bethlen u. – Keleti pályaudvar (Baross tér).[12]

Beck Judit ekkor – ha nem Szentendrén volt – a VII. kerületi Vilma királynő út 3. szám alatt lakott férjével, Gombosi György művészettörténésszel. Nem messziről költözött ide: édesapja, Beck Ö. Fülöp és családja pár saroknyira, a VII. ker. Damjanich u. 32-ben laktak. Radnóti tehát, ha a 46-os villamossal érkezett hozzá, akkor valószínűleg a Nyugatitól a Vilma királynő útjáig utazott. Azaz annak a vendéglőnek, amely az őszi sört hirdette, ezen az útvonalon kellett lennie.

Az a rádióműsor, amire Erdélyi Ágnessel mentek, hogy Beck Juditéknál hallgassák meg, 19 óra 20 perckor kezdődött, címe pedig egészen pontosan Fiatalok. Fiatal magyar költők versei volt. Szerb Antal „dr. egyetemi magántanár” bevezetése után Gobbi Hilda és Szendrő József olvasta fel a verseket. A műsorújságok nem tartalmazzák a felolvasott versek szerzőinek nevét, így tehát jelenleg csak Radnóti szereplése bizonyos.

A hozzávetőlegesen húsz-huszonkét perces adás után – 19 óra 45 perckor már új műsorszám kezdődött – nem sokkal el kellett indulniuk a Vajda János Társaság Mai magyar költők új versei című estjére.[13] A Társaság ekkor a VII. ker. Erzsébet körút 49. szám alatt, a második emeleten működött, így aztán Radnótiéknak sietniük sem nagyon kellett, csak végigsétáltak a Király utca körútig tartó szakaszán. A rendezvény – rendhagyó módon – este negyed kilenckor kezdődött, andalogva is könnyen oda lehetett érni.

Az esten Schöpflin Aladár tartott bevezető előadást – ez pedig megmagyarázza, hogy miért volt a levélből verskézirattá vált papírfecnin a kritikus lakásának telefonszáma: talán még szükség volt egy utolsó egyeztetésre.

A költői estről Radnótiné szintén írt naplójában: „A Vajdában este Miklós is szerepel. Gerő Ili szaval kettőt a nyári Judit-versek közül, nagyon meglepő szépen, aztán annál borzalmasabban a Bánki Zsuzsa a Harmadik eclogát. Mik maga a Babitsra írottat, az új őszi verset és, úgy érzem, kárpótlásképpen felém a Hasonlatokat is, az utolsót. Judit nagyon megindulva, sápadva hallgatja a verseket. Magam immár egykedvűen, csak drukkolva a sikerért. Van is. Nagyon tetszettek. A legszebbek voltak az estén.”[14]

Hogy egészen pontosan mely Radnóti-verseket olvasták fel ekkor, nem teljesen bizonyos. Az elhangzott hat költemény két csoportra osztható: három Judit-vers és három „egyéb”. A Judit-versek közül Radnótiné a Harmadik eclogát cím szerint megnevezte, a másik kettő közül – Ferencz Győző véleménye szerint – az egyik nagy valószínűséggel a Zápor, a másik talán a Csodálkozol barátném… lehetett. A Radnóti által felolvasott nem-Judit-versek közül a Hasonlatok szintén cím szerint szerepel a naplóbejegyzésben, a Babits-emlékvers teljes biztonsággal azonosítható (Csak csont és bőr és fájdalom), az „új őszi vers” pedig – mivel nem ismerünk más, ekkor keletkezett Radnóti-verset – csakis az 1941. október 10-i keltezésű Nyugtalan őszül lehet.

Az este azonban itt még nem ért véget, és a folytatásról Radnótiné szintén beszámolt: „Aztán utána a Lyrába mentünk, borzalmasan kis büdös helyiség a Pátria kávéház mögött, nem tudom, miért kedvelik. […] Nem volt igazán jó. De jó így utána lenni egy fellépésnek, kicsit mindig szorongok előtte.”[15]

A Király u. 59/b. szám alatt működő Lyra sörözőt Radnótiné sosem szerette: naplójában máskor zug-helynek, undok helynek nevezte. Most pedig több ok miatt is rosszul érezte magát. Ezek közül a gyász csak az egyik volt: a költői esten és az utána való levezető mulatozáson is gyászruhában volt, fátyollal, melyet a jókedvű társaságban legszívesebben elrejtett volna. A november eleje óta viselt gyász mellett azonban egy nagyon friss trauma is érte: az előző napon, december 15-én találta meg otthonukban Beck Judit szerelmes leveleit, amiket a festőnő Radnótinak írt. „Megütött a dolog – írja Gyarmati Fanni a naplójába –, a levelezés az sokkal-sokkal több, mint a csókok, a kimondott vágyódások.
A leírt szó mágia nekem. Mindennél erősebb kötelék! Az írás, a levél, minden az enyém volt eddig, […] de ez másfajta volt.”[16] És nemcsak hogy a levelek megtalálása által bizonyossággá vált a hónapok óta tartó sejtés, de még arra is fény derült, hogy az egyik legjobb barátnője, „Ili hozza vagy viszi a leveleket, és ez az, ami nagyon belém fájdult. Hát Ili, a csupa szeretet, édes jó kis barát, hát ő vállal ilyen szerepet”, „ez undorító, a barátnők belekeverése, az asszisztálás a dologhoz”.[17] Az Ili persze nem más, mint Gerő Ili, aki a következő napi költészeti esten Radnóti Judit-verseit szavalta.

Teljességgel érhető hát Gyarmati Fanni rosszkedve. Mert ezek után micsoda erő kellett már ahhoz is, hogy a gyásszal és a megcsaltság biztos tudatával, a másik nő, sőt még a közvetítő jelenlétében is akár még „egykedvűen, drukkolva a sikerért” ülje végig aznap este a két eseményt, sőt hallgassa meg a másik nőhöz írt verseket. De Gyarmati Fanni számára most is, mint mindig, az volt a legfontosabb: Radnóti versei „a legszebbek voltak az estén”. Férje sikerének érdekében most is alárendelte saját érzelmeit.