Veszprémi Szilveszter vagyok, 23 éves. Ibafán nőttem fel, a falu utolsó előtti házában, de a távoli városi élettér lett az igazi szenvedélyem. Pécsett jártam szakközépbe, voltam kollégista és ingázó is, sokat önkénteskedtem, így különböző, széttartó nézőpontokon keresztül ismertem meg a várost, és jó volt ezeket egymásra olvasni.

Egyetemre már Szegedre mentem, és igazán Szegedet is tekintem otthonomnak, de azért mindig jó Pécsen lenni, itt-ott régebbi Jelenkorokat olvasni, észrevenni egy eddig elkerült emléktáblát… Most magyar alapszak és magyar nyelv és irodalom mesterképzés között vagyok, a roma irodalom érdekel kifejezetten, de még keresem az utamat ebben a témában.

Úgy gondolom, hogy 2017 óta írok néha jó verseket is, és ebben rengeteg munkája volt Zilahi Annának, akivel intenzíven dolgoztunk a Független Mentorhálózat keretében. A közös munka közben már tisztázódott, hogy elsősorban a város mint esetleges szabályok, pillanatnyi metaforák rendszere érdekel az első generációs értelmiségi tapasztalataimon átszűrve.

A szövegekkel több fronton zajlik a munka. A szegedi Törzsasztal íróműhely tagjaként jó hangulatú havi műhelyalkalmakkor dolgozunk verseken, míg más típusú szövegeimmel a Slam Poetry Szeged állandó versenyzője vagyok.

Szintén 2017-ben indítottam el az elsősorban LMBTQ könyvekkel foglalkozó blogomat, ami egy igazi web 2.0-ás projekt lett. Ez a fajta személyességet igénylő tartalomgyártás azóta is vonz, több ötletem, ötletünk áll most a megvalósítás küszöbén.