Kehlmann, Daniel írásai a Jelenkor folyóiratban>

 

 

 

 

 

Szenteste

 

Darab két színészre

És egy órára

 

 

Az időnek, amit a falióra az előadás elején mutat – pont, mint az összes dialógusrészletnek, ahol az időt konkrétan említik – a mindenkori előadáshoz kell igazodnia. Csak az a lényeg, hogy az utolsó mondattal azt a pillanatot kell elérni, amikor a mutató éjfélre ugrik. A / jel azt jelöli, hogy a másik szereplő beszélni kezd, mialatt az előző még beszél, magyarul a szavába vág.

 

Szerényen berendezett szoba: egy asztal, két szék, egy telefon zsinórral. Az asztalon papírok hevernek, csakúgy, mint egy termosz és két papírpohár meg egy apró mikulás. A falon jól láthatóan egy óra. Fél 11. Az asztal mögött ül THOMAS, és vár. Nem mozdul, csak figyelmesen és feszülten figyeli az ajtót. Végül kinyílik, és egy nő, JUDITH lép be. Az ajtó bezárul mögötte.

 

 

THOMAS Kávé? Talán cigaretta? Tu-dom, nem dohányzik. De ha megint csak kivételt szeretne tenni, akkor itt az alkalom. Hol volt tegnap este?

 

Vár, a nő nem válaszol. Zavartnak és riadtnak tűnik.

 

THOMAS „Megint csak”, gondolja most. Miért mondja, „megint csak”? Szinte sosem dohányzom, honnan tudja ezt?

 

Szünet.

 

THOMAS Tehát tegnap délután és aztán este hol volt?

 

Szünet.

THOMAS Otthon volt. Tudom. Ki volt magánál? Kérem, üljön le.

 

Hirtelen parancsoló lesz a hangja.

 

THOMAS Üljön le!

 

Judith leül.

 

THOMAS A férje volt magánál. Tudom.

JUDITH A férjem?

THOMAS Exférje. Tudom. Ki még?

JUDITH Hogyan, kérem?

THOMAS Ki volt még magánál?

JUDITH Senki.

THOMAS Tudom. Mit csináltak?

 

A férfi vár, a nő hallgat.

THOMAS Hogy mit csináltak?

JUDITH Nem értem.

THOMAS Maga és az exférje. Délután fél 3-tól este 11-ig, ez hosszú idő. 10 óra 52, egészen pontosan. Aztán az exférj elment. Még nem volt olyan késő. Még fiatal volt az este. Ahogy mondani szokták. „Fiatal az este.” Szóval mit csináltak?

JUDITH Hogy mit csináltunk?

THOMAS Nincsen túl sok időnk, ha lenne szíves tömörebben válaszolni. Hogy mit csináltak. Például: ettek valamit?

JUDITH Lehet. Mi ez az egész?

THOMAS Lehet?

JUDITH Már nem tudom.

THOMAS Már nem tudja?

JUDITH Mi ez az egész? Szerintem nem. Szerintem nem ettünk semmit.

THOMAS Ittak?

JUDITH Valószínűleg, tilos?

THOMAS Alkoholt?

JUDITH Miért, tilos?

THOMAS Attól függ. Például ha autót vezet…

JUDITH Még jogosítványom sincsen.

THOMAS Autót vezetni jogosítvány nélkül valóban tilos.

JUDITH Nem vezettem autót.

THOMAS Akkor jó. Látja? Ha beszélünk egymással, kiderül ez meg az. Sok volt?

JUDITH Mi volt sok?

THOMAS Az alkohol. Tegnap este, maga és az exférje, 14 óra 30 és 22 óra 52 között sokat ittak?

JUDITH Nem!

THOMAS Akkor jó. Mértékkel inni egészséges.

JUDITH Mit akar tőlem?

THOMAS Tudni, hogy mi volt.

JUDITH Mikor? Hol?

THOMAS Tegnap. Ma. Most. Nemso-kára. Kérem, ha rövidre fogná.

JUDITH Éppen most szedtek ki a taxiból.

THOMAS Éppen most?

JUDITH Egy órája / és ez volt

THOMAS 26 perce.

JUDITH Igen, olyan…

THOMAS Ha kerekíteni akar, akkor mondjon fél órát. Ha pontos akar lenni, mondjon 26 percet. Egy órája, ez egyszerűen tévedés.

 

A faliórára mutat. 22 óra 35.

 

THOMAS Mondhatja, hogy most van fél 11. Vagy azt is mondhatja, mindjárt 11, ha nem akarja annyira pontosan venni. De azt nem mondhatja, hogy most van 10. Fél 11 elmúlt, közelebb vagyunk a 11-hez, mint a 10-hez. Legyen pontos.

JUDITH Akkor pontos leszek. Egy kocsi elállta a taxim útját. Azt gondoltam először, biztos részeg, de akkor már ott volt egy második kocsi és egy harmadik mögötte, kényszerítettek, hogy álljak meg. Aztán két férfi állt ott, és az egyik egy igazolványt tartott az ablakhoz, aztán rögtön eltette, és később nem akarta még egyszer megmutatni. Kiszállni, mondták, gyorsan, gyorsan! Annyira megdöbbentem, hogy egyszerűen kiszálltam. Aztán ott ültem közöttük az autójukban, egy szót sem szóltak, és ha kérdeztem valamit, úgy tettek, mintha nem hallanának, és most itt vagyok, bárhol is legyen ez, elvették a telefonomat, nem tudom, hol vagyok. Szabad megkérdeznem, mi ez az egész?

THOMAS Mi ez az egész?

JUDITH Mit akar tőlem?

THOMAS Mit akarunk?

JUDITH Lenne végre –

THOMAS Bor?

JUDITH Hogyan?

THOMAS Tegnap este. Bor?

JUDITH Igen, valószínűleg!

THOMAS Látja, így a jó. Így tudunk haladni.

 

Kinyit egy jegyzettömböt, és felír valamit.

 

THOMAS Közösültek?

 

Ír és fel se néz. A kérdéstől Judithnak elakad a szava.

 

THOMAS Na?

JUDITH Nincs joga…!

THOMAS Csak kíváncsi voltam.

JUDITH Ez egy parttalan –

THOMAS Nem kell rá válaszolnia. Nem szükséges. Nem fontos a mi ügyünkhöz. Közösültek?

 

Szünet. Judith megdöbben.

 

THOMAS A régi idők emlékére? El tudom képzelni. Késő van, bort ittak, drága bort, gondolom…

JUDITH Nem!

THOMAS Nem – abban az értelemben, hogy: erre nem válaszol? Vagy olyan értelemben, hogy: nem, nem közösültünk? Vagy úgy érti, hogy: ugyan, nem volt olyan drága a bor!

JUDITH Természetesen abban az értelemben, hogy erre nem válaszolok!

THOMAS Értem. Egyszerűen azt is mondhatta volna, nem, nem közösültünk. Ez lett volna a helyes válasz. Tehát még egyszer / tegnap éjjel, hol volt?

JUDITH Hol vagyunk, rendőr maga egyáltalán?

 

Szünet.

 

JUDITH Otthon.

THOMAS Ki volt magánál?

JUDITH A volt férjem.

THOMAS Miért?

JUDITH Miért?

THOMAS Igen, miért? Elváltak, mégis jött, miért?

JUDITH Néha meglátogat.

THOMAS Barátok?

JUDITH Igen.

THOMAS Tudom, azt mondják, ez lehetséges, de tényleg az? Nekem nem megy. Az exfeleségemmel nem. Nem járunk egymáshoz. Nem iszunk együtt bort, még olcsót sem. Élete legnagyobb hibájának nevez. Azt mondja, gonosz fickó vagyok. Rossz ember. Azt mondja, elloptam a fiatalságát. Érthető módon ezt a házasságunk utolsó éveiben mondta, de már annak is 5 éve, és még mindig ezt mondja. Ha rám néz, már nem is akar élni. Ha hallja a hangom, elszomorodik. Azt mondja, nehéz az emberi fajban hinni, ha tudja, hogy én is létezem.

JUDITH Ezt kinek mondja?

THOMAS Mindenkinek, aki kérdezi. Olyanoknak is, akik nem kérdezik. Még olyankor is mondja, ha egyedül van.

JUDITH Amikor egyedül van?

THOMAS Azt képzeli, hallom. Azt képzeli, mikrofonokat dugtam el a lakásában.

JUDITH És tényleg?

THOMAS Kikérem magamnak!

JUDITH De ha nem dugott el mikrofonokat…

THOMAS Tudom, mert a lányunk mesélte! Nincsenek mikrofonjaim személyes használatra. Az ilyesmi tilos.

JUDITH Ja, hogy ez tilos.

THOMAS Igen, létezik még a jog és a törvény.

JUDITH Aha.

THOMAS A barátai még nem tudták eltörölni.

JUDITH Milyen barátok?

THOMAS Ez az. Milyen barátok? Erről kell beszélnünk. Erről többet akarok hallani.

JUDITH Azt hiszem, a feleségének igaza van.

 

Szüksége van egy pillanatra, hogy felfogja, hogyan érti a nő.

 

THOMAS Maga szerint ez jó ötlet? Fel akar húzni engem?

JUDITH Nem akarom felhúzni magát.

THOMAS De meg akarja nekem mutatni, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni.

JUDITH Nem akarok semmit se megmutatni, el akarok innen menni.

THOMAS Szerintem nagyon is meg akar nekem mutatni valamit.

JUDITH Maga teljesen hidegen hagy.

THOMAS Egy ilyen helyzetben? Ezt nehéz elhinni.

JUDITH Teljesen hidegen hagy, ahogyan hidegen hagy egy kő is, amelyik a fejemre esik. Rendkívül kellemetlen, akár meg is ölhet, de ettől még nem tud érdekelni.

THOMAS Nem kellett volna megemlítenem a feleségemet. Most azt hiszi, akármit megengedhet magának.

JUDITH Az exfeleségét, úgy érti. Le-gyen pontos.

THOMAS Az olyanok, mint maga, amint megtudnak valamit, rögtön visszaélnek vele. Semmi se szent a gyűlöletüknek.

JUDITH A gyűlöletemnek?

THOMAS Az állam iránt. A rend iránt. Szóval irántam.

JUDITH Mondja meg végre, miért vagyok itt! Tanú vagyok, vagy letartóztattak? Telefonálhatok?

          / Ismerem a jogaimat.

THOMAS Én még annyira sem vágytam erre, mint maga. Karácsony van! Otthon is lehetnék.

JUDITH A lányánál?

 

Szünet.

 

THOMAS Nem.

JUDIT Mert a lánya az exfeleségénél van?

THOMAS És maga? Hol lenne maga szenteste háromnegyed 11-kor? Ha nem szedtük volna ki az autóból, hol lenne most?

JUDITH Ezt nyilván maga is tudja.

THOMAS Mi tényleg létezünk?

JUDITH Mi?

THOMAS Miről fecsegnek a filozófusok, ha maguk között vannak? Arról vitatkoznak, hogy tényleg létezünk-e? De most tényleg: mi vagyunk?

JUDITH Ezen ne is törje a fejét.

THOMAS Vagyok én, ezt nehezen tagadhatnám, de a világ az álmom is lehetne. Maga is lehetne az álmom. Ez az óra és ez a szék, ez most mind van?

JUDITH Ez messzire vezetne, de maradjunk annyiban: igen.

THOMAS Ez a szakmai véleménye? Mint a filozófia tanszék tulajdonosa megerősít abban, hogy én létezem?

JUDITH Semmit sem mondok, amíg nem magyarázza meg, miért vagyok itt!

THOMAS Nyugodjon meg. Semmi rosszat nem fogok csinálni. Legalábbis egyelőre. És igaza van, természetesen tudom, hova indult. A szép szülői házba. A villa a kerttel meg a szőnyegekkel meg a juhászkutyával. Hasso? Bello?

JUDITH Henrik.

THOMAS Igen, Henrik. Jó étel, finom zene, szépen feldíszített fa, egészen a plafonig. Talán még énekelnek is. Nekem ez nem jelentene semmit. De tavaly is a szüleinél volt karácsonykor, és az az előtti évben is, és az azt megelőző évben is.

JUDITH Honnan tudja, hol voltam az előző előtti évben?

THOMAS Utána tudunk nézni, hol volt a telefonja, bármelyik pillanatban, mióta megvette. Azelőtt egy másik telefonja volt, és hogy az hol volt, azt is meg tudjuk nézni. Miért megy karácsonykor a szüleihez? Mindig csak menekült onnan! Mindig csak el a szép házból, olyan messze, amennyire csak lehet. Még azt sem hiszem, hogy a kutyát kedveli.

JUDITH Nem mondok semmit, amíg meg nem magyarázza, / miért vagyok itt. Szeretnék.

THOMAS Ezt már korábban is jelezte, de nem fogja kibírni. Szakmai ártalom. Szeret beszélni. Szóval a szegény szülők… Az apa, a régi nyelvek professzora. És az anya, aki professzor asszonynak hívatja magát, holott még a gimnáziumot sem fejezte be. Két olvasókör tagja, az Opera folyóirat előfizetője. Szegény szülei azon fognak tűnődni, hol késik. Mindjárt éjfél. Felhívjuk őket?

 

Lassan odatolja neki a telefont. A nő ránéz, de nem mozdítja a kezét. Vívódik, a döntés nem könnyű.

[...]

(Fotó: AFP)