A rácvárosi temetőben 1957-ben történt az utolsó temetés. Állapota az elmúlt évtizedekben egyre inkább leromlott, 2012-ben több napilap is tudósított arról, hogy a kripták egy részét felfeszítették, a mélyükön pedig üvegek, ruhadarabok, csikkek hevertek, üres műanyag palackok, sörösdobozok tucatjaival van tele a temető többi része is, mert ott hajléktalanok vertek tanyát. A részönkormányzat akkoriban tervezte, hogy részben felszámolná, részben emlékparkot alakítana ki a helyszínen, de ez elmaradt.

Rácváros alapítását egyébként a 17. század végén bizonyos felekezeti és egyéb villongások előzték meg, 1692-ben a város polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, mely szerint „más felekezetűek, mint római katolikusok nem vehetők fel a város polgárai sorába, amennyiben továbbra is a város falain belül akarnak maradni, a katolikus hitre kell áttérniük”. A rácok (szerbek) települése Rácváros néven hivatalosan 1693-ban jött létre. 1781-ben épült a római katolikus plébánia. A szépen felújított Szent Kereszt Felmagasztalása templom Szent Ilona- és Szent László-üvegablakait 1997-ben restaurálta Jegenyés János üvegművész, s ugyanabban az évben készültek el itt Kertészfi Ágnes modern üvegablakai, aki 1995-ben a magyarürögi Nagyboldogasszony-templom üvegablakait alkotta meg.

Magyarürög ugyancsak Pécs egyik városrésze, nem messze Rácvárostól. 1930-ig önálló település volt, 1954 óta tartozik Pécshez. A plébánia a középkori Ürög Szent András-temploma, melyet a török után a 18. század elején a jezsuiták újjáépítettek és Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek. Orgonáját 1909-ben az Angster-gyár építette. A templom a ma is működő temető területén fekszik.