Közel egy évszázaddal ezelőtt, 1930-ban, mint Európa-szerte mindenütt, ahol a Bolognából indult természettudós és hadmérnök, Luigi Ferdinando Marsigli nyomot hagyott életével és munkásságával, hazánkban is megemlékeztek róla halálának 200. évfordulója alkalmából. Természetesen Pécs sem maradhatott ki a sorból. Az itteni megemlékezést 1930. november 22-én tartották az Erzsébet Tudományegyetem dísztermében, nem utolsósorban Kastner (a későbbi Koltay-Kastner) Jenőnek, az egyetemi olasz tanszék és a Korvin Mátyás Magyar–Olasz Egyesület pécsi szekciója alapítójának köszönhetően. Az ünnepség résztvevői meggyőződhettek arról, hogy a könyvtáralapító Klimó püspöknek köszönhetően Pécsett is jelen van Marsigli (Marsili) tudományos főművével, a hatkötetes Duna-monográfiával. Ez a mű, a Danubius, ahogy idézni szokták, az alkotó halála előtt négy évvel, 1726-ban jelent meg latin nyelven, hágai és amszterdami kiadók gondozásában. A teljes, a tartalom alapegységeire utaló cím a következő: Danubius Pannonico-Mysicus, observationibus geographicis, astronomicis, hydriographicis, historicis, phisicis perlustratus ab Aloysio Ferd. Comes Marsili.

A tudós katona az 1680-as évek elejétől 1701-ig, a karlócai békekötési „folyamat” lezárásáig tevékenykedett Magyarországon, hadmérnöki tudását és sokoldalú tudományos felkészültségét is kamatoztatva. Végigharcolta a török felszabadító háborút, hadmérnökként dolgozott Győr, Esztergom és Visegrád védműveinek megerősítésén, jelen volt Érsekújvár ostrománál és Buda bevételénél is 1686-ban. A karlócai békét (1699) megelőző és követő határkijelölő munkálatok vezetőjeként bejárta a neki rendelt határszakaszt. Térképészeti munkássága, melynek során a jeles nürnbergi kartográfus, Johann Christoph Müller volt a munkatársa, úttörő jelentőségű. Az első részletes és pontos Duna-térkép neki köszönhető, különös tekintettel a forrásvidékre, s a folyam magyarországi és szerbiai (Pannonico-Mysicus!) szakaszára. Egyfajta tanulmányútként éli meg már a török hadifogságot is Bécs közelében, majd Budán. Nem csoda, ha a karlócai munkálatok során tudományos anyaggyűjtést folytat, jegyzetel, rajzol, tanulmányozza a folyam tágabb értelemben vett környezetének néprajzi, természetrajzi és egyéb sajátosságait. Tudományos munkájának eredményét őrzi, teszi időtlenné az általa alapított akadémia (Istituto delle Scienze) Bolognában, s nem utolsósorban a monumentális Duna-monográfia, városunkban is.

A pécsi Danubiust az Egyetemi Könyvtár történeti gyűjteményében őrzik. Megcsodálhatjuk benne a míves térképeket, a csodálatos illusztrációkat, melyeket kiváló nürnbergi, bécsi és bolognai mesterek metszettek rézbe, Marsigli hírnevéhez méltóan. Az első kötet díszcímlapjának a metszete, melynek előterében az Örök Város alapítását jelképező ikerpár és az őket tápláló nőstényfarkas látható, meggyőző bizonyíték erre. Mindegyik kötetbe Klimó püspök nagyméretű, mondhatni „dísz” ex librisét ragasztották. A pécsi példány különlegessége egy kézírásos „tulajdonjegy”, néhány soros „rejtvény” formájában. Valószínű, hogy egy korábbi tulajdonos rejtette el ilyen módon a nevét, mintegy a thébai szfinxet imitálva.