A Széchenyi tér 1864 óta viseli mostani nevét, korábban Fórum, Bazár, a Városi piacz és Főtér néven volt ismert. Legfőbb látványosságai a Gázi Kászim pasa dzsámija, amely egy ideje katolikus templom, a városháza, a megyeháza, a Nádor-szálló, a Zsolnay-kút, az Irgalmasrendi Templom, a Szentháromság-szobor és Hunyadi János lovas szobra.

A Gázi Kászim pasa dzsámija a 13. századi Szent Bertalan-plébániatemplom köveiből épült egy minarettel együtt, utóbbit a 18. században elbontották. Mai formáját egy 1939-es átalakítás, majd az 1956-os felújítás során nyerte el.

A tér közepén található Szentháromság-szobor 1710–1714 között készült, a korábbi pestisjárvány megszűntének emlékére. Az eredetileg barokk stílusú szobor a 19. század végére annyira tönkrement, hogy a város újat készíttetett, amelyet 1908-ban állítottak fel. Hunyadi János bronz lovas szobrát Pátzay Pál szobrászművész készítette. Hunyadi János halálának 500. évfordulóján, 1956. augusztus 12-én leplezték le.

Az első városházát a török hódoltság után, 1710-ben, a másodikat 1831-1832-ben építették a jelenlegi épület helyén. Mai formáját az 1907. évi átépítéskor kapta Láng Adolf tervei szerint. Homlokzatán a (neo)barokk stílus elemei láthatók.

A tér déli oldalán lévő Lóránt-palota 1882-ben épült. A ház házasság útján dr. Lőwy Lipót tulajdona lett, aki 1903-ban Lóránt Lipótra magyarosított, az ő nevét viseli a Lóránt-palota, melyet régebben Lőwy-palotának is szoktak hívni.

Az Irgalmasrendiek Temploma 1727–1731 között épült. Az egyhajós, dongaboltozatos templom, melynek szentélye egyenes záródású, korábban a kapucinusoké volt. 1795-ben az Irgalmas rend kapta meg és 1887–1891 között átalakították Kirstein Ágost tervei szerint. Eklektikus stílusú homlokzata akkor kapta mai formáját.

Az Irgalmasrendi Templom előtt áll az eozinmázas Zsolnay-kút. A négy méter magas kút négy oldalán egy-egy ökörfej-csorgóból folyik a víz az íves medencébe. A Zsolnay Miklós ajándékaként felállított kutat a város és a Zsolnay-porcelángyár címere díszíti.

A nyugati oldalon, 1897-ben épült pécsi megyeháza eklektikus stílusú. A térre néző homlokzata a tér többi épületénél jóval díszesebb. Kerámia díszítései a Zsolnay-gyárban készültek. Az épület teteje 1954-ben leégett, egyszerűbb kiképzéssel, korábbi kupolája nélkül állították helyre.

A megyeházától északra a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma látható. A kétemeletes, három utcára néző háztömb tér felőli részét 1716 és 1726 között építették a jezsuiták, a Kórház téri török temető sírköveinek felhasználásával. Az épület északkeleti sarkán levő kis parkban áll Leonardo da Vinci fehérmárvány-mellszobra.

A tér északnyugati sarkában áll a Belvárosi Iskola korábbi épülete, mely ezen a helyen a 18. század elejétől 1983-ig funkcionált iskolaként, 1987-től az Egyetemi Könyvtár, 2010-től a PTE Egyetemi Levéltár és az Egészségtudományi Kar közösen használja.

Az északi oldalon a 12. szám alatt a Janus Pannonius Múzeum régészeti épülete található. Főhomlokzata copf, oldalhomlokzata klasszicizáló stílusú. Az északkeleti oldalon található két saroképület: az 1840 körül emelt és 1950-ben részben lerombolt, majd átépített Eizer-ház a Hunyadi és a Megye utca között és a Megye utca-Mária utca sarkán álló Taizs-ház, amelynek letompított homlokzatán a gazdagon díszített sarokerkély érdemel figyelmet.

A keleti oldalon található a pécsi bíróság eklektikus stílusú épülete, alatta az 1846-ban épült, eredetileg 30 szobás Nádor-szálló, amit 1902-ben lebontottak és egy nagyobbat építettek a helyébe. Az 1980-as évek végére a szálló bezárt, bár homlokzatát felújították, a szálló átadására a mai napig nem került sor, az alsó szinten jelenleg galéria üzemel.