Pécs elsősorban a történelmi belváros nevezetességei által ismert: a török-kori emlékek, a székesegyház, a Csontváry, a Vasarely és a Zsolnay Múzeum, a girbegurba utcácskák, a Zsolnay épületkerámiák azok, amelyek a turisták számára vonzóvá teszik.

A külvárosok, amelyek a középkori várfalon kívül helyezkednek el, kevésbé ismertek. A várfalak kialakításával annak idején négy városkaput is létesítettek, azokról a településekről elnevezve, ahová az onnan induló utakon el lehetett jutni. Így jött létre a Szigeti-, Siklósi-, Budai- és Vaskapu vagy Hegyikapu, mely a Mecseken át vezetett, és bár ezek a kapuk ma már többnyire nem léteznek, az egyes külvárosokat részben róluk nevezték el. Részben csak, hiszen Pécs négy városnegyede tizenhárom városrészre tagolódik, amelyek hatvanhét kis városrészt tartalmaznak.

Ezek a városrészek nagy változatosságot mutatnak. Akadnak köztük panelnegyedek, családi házas övezetek, lerobbant iparnegyedek, nyomorúságos élőhelyek, védett és felújított ipari műemlékek, védett, de a pusztulás szélén álló emlékek, védett, ám mégis felrobbantott műemlékek, elhagyott kaszárnyák és bányaépületek, használaton kívüli temetők, templomok, újraindított üzemek stb. Végtelen a sokasága azon látványosságoknak, amelyek lencsevégre kívánkoznak.