Kóstolódó ifjúság
Köztudott, hogy Weöres Sándor Pécsett járt egyetemre, és a város néhány ifjúkori kalandjának is színhelye. Bertha Bulcsu ezekről a kalandokról is kérdezte Weörest, amikor 1970-ben interjút készített vele a Jelenkorban.
Ezek a séták mindig
reggelig vagy épp két napig tartottak,
és akárhová vezettek.
Mindenesetre, valahol ültem, ittam.
(Akkor még akármit - kostolódó ifjúság.)
Petri György: Hogy elérjek a napsütötte sávig (részlet)
Bertha Bulcsu: Mondhatnál egy régi pécsi utcanevet…
Weöres Sándor: Ágoston utca, Ferenciek utcája, Klimó utca, Mária utca. Sokat tudok… Eszembe jut a Petrezselyem utca. Peter Szily utca volt. Ebből lett Petersil, majd Petrezselyem.
BB: Esetleg valamelyik régi pécsi kiskocsma nevére is emlékszel?
WS: Flórián, Vadember, Pannónia, Nádor, Arany hajó… A Flórián kocsmába elég gyakran jártam, de valójában hol itt, hol ott kötöttünk ki.
(…)
BB: Sokáig éltél Pécsen… Milyenek voltak akkoriban a pécsi nők? Mondj róluk valamit, talán egy történetet…
WS: Nem nagyon értettem én a lányokhoz… Pécsi szakértelmem odáig terjedt, hogy kétszer sikerült gonorrheát kapnom. A szifiliszt talán elkerültem, de nem is tudom, nem kezeltek-e salvarsannal, anélkül persze, hogy ezt nekem megmondták volna. Többnyire én áhítoztam a lányok után, és többnyire hiába.
BB: Pécsett ma is legendák keringenek rólad… Mondják, hogy bementél az egyik templomba, hajnal tájban, s különböző félreértések támadtak…
WS: Részegen történhetett… Ivászat volt az egyik kocsmában, aztán én betévedtem a Ferenciek templomába. Nem is emlékszem, hogy mit csináltam ott… De utólag mondták, hogy a minisztráns gyerek ruháját simogattam és szagolgattam… Bűnügyben kaptam idézést. Ez még a Horthy utolsó évében volt. Úgy akarták feltüntetni, mint kommunistagyanús dolgot. Bűnügyben, vallásgyalázás tárgyában idéztek be. De aztán kimostak… Blaskovic Iván, a nagybátyám és Török rendőrkapitány mosdattak ki a dologból. Vallásgyalázás helyett megúsztam ittasan elkövetett kihágással és öt pengő bírsággal. Egyébként ezért akkor több évi börtön várt volna rám.
(1970/12, 1062.)