A Xavéri Szent Ferenc görögkatolikus templom a 18. század első felében épült. A templom építéséről szóló legtöbb dokumentumot vagy megsemmisítették, vagy eltűnt az évszázadok során. A Xavér templom jelentős vallási és kulturális műemlék Magyarországon. A görögkatolikus közösség Pécsen az Osztrák–Magyar Monarchia idején kezdett formálódni, amikor a Habsburg Birodalom különböző területeiről érkező görögkatolikusok letelepedtek a városban. Az egyházközség megerősödése érdekében szükségessé vált egy saját templom építése. Az építkezés befejezése után a templomot Xavéri Szent Ferencről nevezték el, aki a 16. századi katolikus misszionáriusok egyik legismertebb alakja volt. Építészeti stílusa a barokk és a klasszicista elemek ötvözete, ami jellemző volt a korabeli egyházi építészetre Magyarországon. Az épület szerkezete és belső kialakítása a görögkatolikus liturgiához igazodik, amely a bizánci hagyományokat követi, de a római katolikus egyházhoz tartozik. Homlokzata egyszerű, de elegáns, barokk díszítőelemekkel. A templom belső tere gazdagon díszített. Az ikonosztáz, amely a görögkatolikus templomok jellegzetes eleme, elválasztja a hívek terét az oltártól, aranyozott faragásokkal és szentképekkel díszített, amelyek Jézus Krisztust, Szűz Máriát és a szenteket ábrázolják.

A kápolna belsejét Walter kanonok újíttatta fel saját pénzéből az 1900-as évek kezdetén, ekkor került Angster-orgona és Zsolnay-oltár is a templomba, és 1908-ban festette meg a kápolna főoltárának freskóját Gebauer Ernő. A pécsi görögkatolikus hitközség mindössze közel ötven éves. Egy Szegeden szolgáló pap, Szántai Miklós atya volt az, aki 1969-től görögkatolikus liturgiát vezetett Pécsen, noha nem épp „miseszerűen”, mivel amikor Pécsre jött, egyenként kereste fel az itt élő görögkatolikusokat. Az egyházközséget 1971-ben néhány hívővel Szántai Miklós alapította meg, 1973-ban pedig őt nevezték ki az első pécsi parókusnak.

(Forrás: Pécsi Görögkatolikus Egyházközség)