Már 1913-ban rendelkezésre álltak a pécsújhegyi szénelőkészítő tervei, statikai számításait a fővárosi Rella N. és Neffe vasbetonépítési vállalat készítette. Az Egry Bálint budapesti építőmester kivitelezésében az 1914-re megvalósult épületben a szenet vízben, fajsúly szerint osztályozták. Az architektúra későbbi, összetett formáját a további toldalékoknak köszönheti. 2009 októberében semmisült meg a pécsi bányászat e hányatott sorsú emléke, a város határában álló szénelőkészítő. Száznyolcvan kilogramm Permonex V19 fajtájú robbanóanyagot helyeztek el az épületet tartó oszlopoknál, s 560 darab gyutacsot használtak fel. A több, mint egy évtizede használaton kívül álló, negyven méter magas épület a terveknek megfelelően egy pillanat alatt omlott össze. 1913-ban a Pécsújhegyen megkezdett korszerűsítés fontos részét képezte, hogy az elaprózott kis üzemek helyett egy új, központosított szénelőkészítőt és egy nagy teljesítményű villamos erőművet építsenek. Az erőmű igen gyorsan, már 1914-re elkészült. Az áramszolgáltatás Pécs irányába az első világháború miatt azonban csak 1918-ban indulhatott meg. A város ezzel nemcsak energiához jutott, de a korszak talán legszebb ipari épületével is gazdagodott.

A 2016. február 9-ei robbantás után február 15-én a műemléképület maradékát is felrobbantották. Az épület nagy részét az után tették a földdel egyenlővé, hogy tulajdonosai, két fővárosi részvénytársaság, bontási engedélyt kért a házra. A vasbeton erőmű azonban akkor nem dőlt össze teljesen. A kazánház és a gépház ugyan megsemmisült az első robbantás után, az északi kapcsolóház tömbje viszont megmaradt. Nem sokáig, csak február 15-ig. A két cég a korábbi tulajdonos, a Kóma1 Kft. felszámolási eljárása keretében vásárolta meg. Ez utóbbi cég volt az, amelyik nagyszabású tervekkel érkezett Pécsre és rehabilitációs központot álmodott meg a területen, ám terveikből nem lett semmi, ahogyan a korábbi filmgyáras elképzelésekből sem. Az elmúlt évtized alatt tehát semmi nem történt, miközben a házat lassan széthordták.

*

2004 augusztusában leégett Pécs legnagyobb diszkója, a XX. század elején épült magtárból átalakított, 1500 négyzetméteres, háromemeletes épület egy vasárnap kora hajnalban. Szakértők keresték a tűz okát, a rendőrség tájékoztatása szerint azonban nem volt kizárható a szándékos gyújtogatás sem. A háromemeletes diszkóban, a fiatalok legkedveltebb szórakozóhelyén a szombati buli kellős közepén, éjjel kettő körül csaptak fel a lángok. Amikor a tulajdonos észrevette a tüzet, nem esett pánikba, hanem kiterelte a szórakozókat az utcára, így szerencsére senki nem sérült meg. 2008 márciusában, egy pénteki napon ismét lángra kapott a pécsi Boccaccio üresen álló épülete. 2009-ben jött a hír, hogy lebontják. Az ingatlan „eltüntetéséről” május végéig luxemburgi tulajdonosa gondoskodik, írták meg a lapok. Ha mégsem, az önkormányzat végezteti el a bontást és ennek költségeit az épület gazdájára terhelik.

*

Két évvel az alapkőletétel után, 1991. május 16-án megnyitotta kapuit Pécs első klasszikus bevásárlóközpontja, a FEMA. Hosszú évekig a legmenőbb bevásárlóközpont volt határon innen és túl. Sok horvát is átjárt vásárolni. Aztán az árak emelkedni kezdtek, megcsappant a forgalom és a városban megjelenő multik elkezdték sorban beverni a szegeket a FEMA koporsójába. Ráadásul 1998-ban kigyulladt, akkor leégett a kupolája, miután szigetelési munkák közben nyílt lángú forrasztót használtak. A vállalkozók sorban kezdték elhagyni a FEMA-t. Pár üzlet még huzamosabb ideig vegetált az épületben, de 2011-ben kitették a táblát: bezárt az üzletház. Ettől kezdve őrizet és világítás híján szétlopták a főépületet – a téglákat, cserepeket, vasrudakat. A 2013-ban, ismeretlen okokból kitört tűz a kihalt épület teljes tetőszerkezetét elemésztette, egyértelművé vált: a FEMA-t más célokra már nem fogják újraéleszteni. Hosszú pereskedés indult a német többségi tulajdonos és a magyar üzlettulajdonosok között. Közben a romokat elkerítették, tovább pusztult az épület. 2016-ban lebontották, decemberre teljesen eltűnt a föld színéről a régió hajdanán volt legnagyobb üzletkomplexuma.

*

A Kossuth-szobrot 1908-ban avatták fel még a Majláth téren, Horvay János szobrászművész alkotását. 1864 előtt a Kossuth tér még Új tér volt, aztán megépült a zsinagóga a tér keleti oldalán 1869-ben, akkor már a Majláth tér nevet viselte. Kossuth térnek az 1930-as évek közepétől nevezik. Az Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány határozta el, hogy addigi nemes munkáját folytatva 1999. október 6-ra szobrot állít gróf Batthyány Lajosnak, az első felelős magyar kormány vértanú miniszterelnökének. Ráadásul ez a mű csak első darabja lenne a ’48-as miniszterek szoborgalériájának. Az ötletet a Dévényi és Társa Építész Kft. építészei vetették fel még 1995-ben a Kossuth tér rendezésére kiírt pályázaton nyertes tervükben. Ez a parkolót mélygarázzsal váltaná ki, a tér felszínének pedig ünnepélyes tartalmat adna. Az 1908-ban felállított Kossuth-szobor tehát ezért került korábbi helyéről az önkormányzati hivatal épülete elé, majdnem a tér középvonalára, arccal délnek fordítva.

*

Az eredetileg a székesegyház homlokfalán álló apostolok budafai sárga homokkőből álló egész alakos szobrok 1846–1854 között készültek el, és 1854. november 12-én szentelték fel őket. Bartalits Mihály alkotásait a Papnövelde utcában, a volt nagyszeminárium udvarán, a mai Szent Mór Iskolaközpont udvarában helyezték el 1884-1885-ben, miután a puha homokkő alkotások nem álltak ellent az időjárás viszontagságainak. A nagy méretű szobrok újbóli áthelyezésére a Szent Mór Iskolaközpont udvarának 2017-es átalakítása miatt került sor, ahova többek között tornacsarnok épült. A székesegyház nyugati homlokzata előtt álló, 1930-as években emelt Gosztonyi-kőtár épülete tizenkét árkádívével nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

*

A pécsi Magasház (más néven 25 emeletes) Magyarország egykori legmagasabb lakóháza volt a maga 84 méterével. A város Szigeti negyedében, a Szigeti út és a Hungária utca találkozásánál, a Hungária utca 53. szám alatt helyezkedett el. Építését a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat 1974-ben kezdte meg, a kész épületet 1976-ban adták át. A házban összesen kétszázötven darab egy-, illetve másfél szobás lakást alakítottak ki. Az építési technológia hibája miatt 1989-re a ház életveszélyessé vált, lakóit kiköltöztették. A huszonöt szintes ház ezután bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan egykori lakóépületeként. 2013. október 22-én a Baranyai Megyei Kormányhivatal elrendelte az épület lebontását, fél évet adva a tulajdonosnak a munkálatok elvégzésére. A bontás 2016 tavaszán kezdődött. 2014-ben jött az öltet, hogy újra össze kellene hozni a lakóközösséget, hogy meséljenek élményeikről, az ott töltött időről. Az ötletgazda Salamon Péter, az Irány Pécs! hálózati menedzsere. Hatvanan jelentkeztek a felhívásra, sikerült több, egykoron ott élő lakóval felvenni a kapcsolatot. Így mások mellett Kulka János, Lang Györgyi, Füsti Molnár Éva, Krasznói Klára is részt vett a projektben. Minden jelentkezőről készült egy nagy méretű, 86x125 centiméteres fekete-fehér portréfotó, amelyekből egy hatalmas köztéri kiállítás lett a Magasház kerítésén, illetve a Hungária utca felületére ragasztva. Mindenki saját maga ragasztotta fel plakátját október 19-én egy közösségi akció keretében.

*

A Szent István téren álló Miasszonyunk-zárdatemplomot 2017-ben újították fel. A templom homlokzata a felújítás előtti években az időjárás viszontagságai miatt látványosan romlásnak indult. A homlokzat rekonstrukcióján túl felújították a templomtorony tetőszerkezetét, a héjazatot lecserélték, és a templom villámvédelmi hálózatának felújítására és a tartószerkezeti megerősítésre is sor került. Elbontották a bejárati baldachint azzal, hogy felújítását követően visszakerül eredeti helyére. Erre azonban 2023-ig nem került sor.

*

A Havihegyi kegykápolna háromszáz éve hozzátartozik Pécs látképéhez. A kápolnát az 1690–1691. évi pestisjárvány elmúltával, hálából Havas Boldogasszony tiszteletére emelték a hívek. Az építkezésre emlékezve a Havihegyi búcsújárás alkalmával a hívők egy-egy követ felvisznek és elhelyeznek a Fájdalmas Szűzanya szobrának talpazata köré. Az Ágoston térről indulnak fel a meredek Felsőhavi utcán a Havihegyi kápolnához. Három helyen állnak meg: a Felsőhavi utca és a Majtényi Ferenc utca kereszteződésében álló keresztnél, a Hegyalja utca kereszteződésében lévő keresztnél, valamint a Felsőhavi utcavégén álló Magyarok Nagyasszonya szobornál. Képeinken a Felsőhavi és a Hegyalja utcák kereszteződésében álló feszület látható 2004-ben, illetve 2013-ban készített felvételeken. A felső Jézus szobrot az alsóra cserélték ki, majd az alsót 2015-ben romba döntötte egy teherautó, a kereszt tizennyolc darabra hullott.

*

A Pécsi Vidámpark öthektáros területen üzemelt a Mecseki Parkerdőben 1961-től 2011-ig, ötven éven át. A kis élményparkot a város polgárai és munkásai építették társadalmi munkában. A vidámpark pusztulása a rendszerváltással kezdődött. A kétezres évek elején a körülbelül ötven játékelemből már csak alig felét használták. A park napról napra küzdött a túlélésért, rengeteg adósságot halmozott fel. A funkció és őrzés nélkül maradt vidámparkot hamar megtalálták a fosztogatók, vandálok, fém tolvajok és a hajléktalanok. 2014-ben minden épületet lebontottak, csak a pénztár- és büféépület, a betonalapok és a szabadtéri színpad maradt meg. Mára alig van nyoma az egykori épületeknek.

*

Pécs határában 2004 óta gazdátlanul, illetve lassan már lebontva állnak az Áper laktanya romjai. Romváry Ferenc Pécs szobrai című könyvének 2014-es kiadása szerint a Bányász (a szembenéző, csákányos alak) és a Munkás (könyvvel vagy téglával a kezében, fejfedő nélkül) egyaránt Jálics Ernő műve, mind a négy féldombormű haraszti mészkőből készült. A plasztikákat Romváry 1952-re datálja. 2016-ban a szobrok eltűntek a homlokzatról.

*

Az Ágoston tér déli oldalán, a templom közelében néhány éve még apró földszintes házak álltak. Ezeket elbontották, a helyükre négyszintes apartmanház épült. Hasonló sors várt a Rákóczi úti zeneiskola mellett álló nagy téglaépületre, amely raktárépületként funkcionált hosszú éveken át. Helyére azonban nem épült semmi, ott magánparkoló működik.

*

2006-ban kezdődött a felújítása a város legrégebbi lakóházának, az 1324-ben épült Káptalan utca 2-nek, amelyben a Zsolnay Múzeum található. A homlokzati munkálatok során egy szakmunkás a restaurátor utasítását félreértelmezve úgy verte le a homlokzatról reneszánsz díszítő festés egy részét, valamint a több száz éves, Fájdalmas Krisztusként ismert reneszánsz mellképet, hogy abból egy morzsányi sem maradt. Szabálytalan munkavégzés miatt a kivitelezőre kétmillió, a restaurátorra egymillió forint pénzbüntetést szabtak ki.