A dohány és Pécs kapcsolata nagyon régre, egészen az 1750-es évekig nyúlik vissza, a Dél-Dunántúl dohánytermesztése jelentős volt már akkor is. Annak ellenére, hogy 1879-ben Tolnán, Faddon, Barcson és Szulokon volt dohánybeváltó állomás, dohánygyár sokáig nem létesült a környéken, pedig az ország többi részén sorra nyíltak meg az új gyárak.

A pécsi sajtó már 1870-ben jelezte, hogy szükség volna egy dohánygyár létesítésére. „Ez azért is fontos lenne, mert a pécsi szénbányákban és más iparvállalatokban körülbelül 2000 férfimunkás áll alkalmazásban, akiknek feleségei és leányai lehetnének a dohánygyár munkásnői, ami által a termelési költségek nem emelkednének a normális magasság fölé.”

Az idő telt, sorra jöttek létre újabb és újabb gyárak az ország területén. A pécsi küldöttségek egymást érték a kormánynál: 1895-ben, 1896-ban, 1900-ban és 1903-ban is sürgették egy dohánygyár Pécsre telepítését. Indokként hozták fel a Pécs környéki hegyek szőlőit teljesen elpusztító filoxérát – mely miatt sok ember veszítette el megélhetési forrását – és a városban bőségesen rendelkezésre álló női munkaerőt; további érvként szolgált, hogy a pécsi szénbányák miatt itt sokkal olcsóbb volt a tüzelőanyag, valamint hogy a környék dohánytermelő területeiről olcsóbban és könnyebben lehetett nyersanyagot szerezni. Kiemelték a város jó vasúti összeköttetését, és hozzátették, hogy a pécsi gyár Szlavóniát is elláthatná szívnivalóval, hiszen ott nincs dohánygyár. Hosszú huzavona után végül 1906. január 13-án egy rendelettel az új szivarkagyár székhelyéül Pécs városát jelölték ki, s ezzel a gyár alapítása megtörtént. További hat évnek kellett eltelnie, mire 1912-ben végre megindulhatott a termelés a gyárban. A dohányból a feldolgozást követően szivarkát, illetve pipadohányt készítettek, ezeket 25, 50 vagy 100 grammos egységekben, papírcsomagban vagy kartondobozban hozták forgalomba.

A második világháborúban visszaesett, majd szünetelt azoknak a cigarettáknak a gyártása, melyek összetételét főként drága, külföldi dohányok adták. Egyrészt a beszerzés nehézségei, másrészt a hirtelen megemelkedett árak okozták ezt. A Pécsi Dohánygyár 1944. december 6-tól 1945. augusztus 30-ig a szovjet hadsereg alakulatainak dolgozott, a nyersanyagot is ők szerezték be. Egyre nagyobb nyomás nehezedett a gyár dolgozóira, az előre megadott mennyiségű gyártmányt csak túlóra árán tudták előállítani, de sokszor ki sem fizették őket. A gyárban megszaporodtak a lopások, leginkább ez ártott az oroszokkal való kapcsolatnak. Tudomásukra jutott, hogy a Nádor Szálló portása, főpincére, és még sokan mások nyíltan a piacokon árulják a pécsi gyár termékeit irreális áron, 45 Pengőért 100 db Symphoniát.

A kínálat 1945-től kezdve először a Magyar és a Munkás, majd a Kukás, illetve a 3 éves Terv cigarettákból állt. Ezt követően a Harmónia, a Kossuth, a Sellő, a Bástya és az 5 éves Terv márkák jelentek meg.

1949-től feloszlott a Magyar Dohányjövedék, és a gyárak nemzeti vállalatok lettek. Az 1950-es évektől szinte mindegyik gyár készítette mindegyik márkát. Új fejezet a lágymányosi gyár bezárásával kezdődött, amikor az ottani filteres Fecske márka átkerült Pécsre és Egerbe. A következő tíz évben nagy változás történt: megkezdődött az akkor újdonságnak számító, aktív szenet tartalmazó, kreppelt papírból és acetát szálból készített kombinált filterek gyártása. Folyamatos kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően a gyár lépést tudott tartani a változó fogyasztói szokásokkal.

A gyár 1992-es privatizálása óta a tulajdonos British-American Tobacco jelentős és folyamatos befektetéseinek köszönhetően megújult a Pécsi Dohánygyár, modernizálódott az egész vállalat. Az ezredfordulóra a British-American Tobacco Hungary korszerű, országos nagyvállalattá vált, amely kiváló termékekkel és mintegy 47%-os piaci részesedésével a magyar dohánypiacon vezető szerepet vívott ki.

A vállalat napjainkban is a régió egyik legjelentősebb munkáltatója, több mint 900 főt foglalkoztat. A történelmi dohánygyár mellett további két telephelyen folyik a gyártás. A szivarkagyár egyedülálló, hiszen a világon kizárólag Pécsen gyártják a vállalat szivarkáit, melyeket 10 országba exportálnak. A harmadik és egyben legújabb üzem a 2019-ben átadott, karbonsemlegességi tanúsítvánnyal rendelkező nikotinpárnagyár. Ez az innovatív termék az új kategóriás, ártalomcsökkentett megoldások közé tartozik, amelyek biztosítják az iparág fenntartható jövőjét. 

(Források: dohanymuzeum.hu; bat.hu)