Fehérhegyi víztorony (1926)
Pilch Andor

A Pécs Meszes városrészében álló, 33,17 méter magas vasbeton szerkezet 1926 óta látja el a közeli lakónegyedet ivóvízzel, a mai napig megbízható részét képezve a település vízhálózatának. A vasbeton szerkezetű torony megrendelője a bécsi székhelyű Első Dunagőzhajózási Társaság volt. A víztorony a magyarországi vasbetonépítés kezdeti időszakának jellemző példája, így sokban hasonlít más korabeli toronyra (Margitsziget, Újpest, Szolnok, Siófok). A 300 köbméteres vasbetontartállyal rendelkező létesítmény alsó szintje kezdetben lakásként is szolgált, és az építéséhez Svédországból hozták az akkoriban ritkaságszámba menő betonkeverő gépet. 1924-ben adták ki az építési engedélyt a megrendelő hajózási társaság bányaigazgatósága részére, amely a meszesi bányászlakások ellátására építtette azt. Az építést megelőző helyszíni szemle 1925. október 24-én volt, a használatba vételi engedély 1926. október 24-én kelt. A műszaki vezető (feltehetőleg a tervező is) Pilch Andor, az építési vállalkozó Márovics Andor volt. A víztorony ma is üzemel.

 

Szent Mór Kollégium (1928)
Fábián Gáspár

A Szent Mór Kollégium koncepciója 100 hallgató külön szobai elhelyezését, torna- és sporthelyiségek, zene-, társalgó-, olvasó- és rádiószoba, könyvtár, dolgozószobák, katolikus ifjúsági egyletek tanácskozóhelyiségei és menza kialakítását tartalmazta. Az épület 1928 februárjában készített neoromán terveit Fábián Gáspár budapesti és Pilch Andor pécsi építész szignálta. A szakirodalom is kettőjüket nevezi meg tervezőként. Ez azért tűnik érdekesnek, mert nem tudunk róla, hogy a két építész közelebbi kapcsolatban lett volna egymással, sőt, a Pius-templom 1910-es évekbeli tervpályázatán vetélytársak voltak, mely küzdelemből Fábián Gáspár került ki győztesen.

A Szent Mór Kollégium homlokzatát vizsgálva mégis az az érzésünk, hogy az épület Fábián Gáspár munkája. A tervrajzon Pilch szignója nem társtervezőként, hanem építési hatósági szakemberként értelmezhető, ugyanis ekkor a pécsi püspökség építészeként nyilván felügyelni tartozott az építkezés menetét. Ezt a feltételezést erősíti meg a telekről Kiss Ferenc által 1928 májusában készített „terepszín felvételi terv” is, amelyen szintén szerepel Pilch kézjegye, illetve az a tény, hogy a városi főmérnök aláírásával viszont sehol sem találkozunk.

Az alapkő letételére az építkezést anyagilag is támogató kultuszminiszter részvételével „lélekemelő formaságok és egyházi szertartás között” 1928. április 22-én került sor. Az épületben ma a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatala működik.

 

Gyárvárosi Munkás Szent József-plébániatemplom (1929)

A templom 1927–1929 között épült a híres pécsi építészmérnök, Pilch Andor tervei alapján neoromán stílusban, historizáló jegyekkel kombinálva. A templom, valamint a hozzá kapcsolódó plébánia és iskolaépületek tervezésében Plich Andor mellett még további jeles építészek segédkeztek: Visy Zoltán nagyatádi és Gosztonyi Gyula pécsi építészmérnök. A templomot 1929. október 6-án szentelte fel Virág Ferenc megyéspüspök Munkás Szent József tiszteletére. A templomhoz kapcsolódó plébánia 1932-ben, az iskolaépület 1926–1931 között épült, a bővítése 1935-ben fejeződött be.

 

Pius-templom (1927–1930)
Fábián Gáspár

A templom tervének elkészítésével Fábián Gáspár budapesti műépítészt bízták meg. Az építész a Jézus Szíve templomot neoromán stílusban tervezte. A város vallási múltját, kultúráját jelképező román kori székesegyház és a korszak egyházművészete is ennek a stílusnak az alkalmazását sugallta. 1927 októberének első vasárnapján került sor az ünnepélyes alapkőletételre. Az alapkő megáldásának szertartását az akkor már kalocsai érsek Zichy Gyula végezte. A templomot 1930. június 9-én, pünkösdhétfőn szentelték fel. A felszentelés után tovább folytatódtak a munkálatok. November 20-án az utolsó simításokat is elvégezték a templom külsején, így a hároméves művelet befejeződött.

 

 

Tanári lakóépület (1931)
Kőszeghy Gyula

Pécsnek az egyetem fejlesztése érdekében tett erőfeszítései közé sorolhatjuk a Szent Mór Kollégiumtól délkeletre fekvő saroktelken felépített új tanári lakóházépületet. Tervezésére Pilch Andort, Hoffmann Lászlót és Kőszeghy Gyulát kérték föl. A zsűri Kőszeghy munkáját ítélte a legjobbnak. A Műegyetemen 1913-ban végzett tehetséges építész mellesleg ebben az időszakban a jogi kar hallgatója volt. Művészi szempontból Kőszeghy egyetemépület-tervei közül kiemelkedik az új tanári bérház art deco architektúrája, amely a stílusválasztást illetően szinkronban volt az egyetemes művészeti törekvésekkel. A bay windows stílusú nyílászárókkal, a geometrikus és virágos betétekkel díszített négyszintes épületben négy ötszobás és tizenkét négyszobás lakást alakítottak ki.

 

Szent Mihály-temetőkápolna (1933)
Weichinger Károly, ifj. Nendtvich Andor

Az 1932 februárjában a pécsi római katolikus egyházközségek által kiírt temetőkápolna építésére vonatkozó pályázatot ifj. Nendvitch Andor és Weichinger Károly tervezőpáros nyerte el. A kápolna kifestésének, belső díszítésének és üvegablakai tervezésének munkáját Székely Bertalan tanítványa, Nagy Sándor készítette. A megvalósítást azonban már „helyi erőkre” bízták: a kápolna és az altemplom freskói Szelle Stefán Henrik keze munkáját dicsérik, az üvegfestmények Johan Hugó műhelyében készültek. Az altemplom freskója  a Krisztus a keresztfán címet viseli. A lejárattól jobbra hat apostol, balra hat magyar szent ábrázolása található. A hajó nagyméretű, keskeny üvegképei a Fájdalmas szűz, illetve a Feltámadt Krisztus. A Szent Mihály-kápolna szentmisével egybekötött ünnepélyes püspöki megáldása1933. július 9-én zajlott.

 

Gázi Kászim pasa dzsámija – rekonstrukció (1933)
Körmendy Nándor

Az 1933-ban kiírt tervpályázat megosztott első helyezettje Körmendy Nándor (a Széchenyi tér átépítésének tervezője) és a Lux Géza–Csát Géza építészpáros lett. A kiviteli terveket végül Körmendy készítette, a két pályamű alapján. A műemléki feltárásokat 1938–1942 között Gosztonyi Gyula építész, műemlékvédelmi szakember tervei alapján valósították meg. Az 1940-ig tartó munkák során mintegy kétszeresére bővítették az épületet, és visszaállították a török kori állapotot. Az eltérő stílusú, négyzetes alaprajzú, kupolás dzsámi műemlékhez félkör alakú templomhajót épített. Körmendy Nándor tervében tudatosan arra törekedett, hogy a régi és az új rész világosan elkülönüljön egymástól, és az új rész ne tompítsa az eredeti török alkotást, inkább szembeötlővé tegye azt. Körmendy tervének volt egy különlegessége is. Elképzelései között szerepelt, hogy a minaretet vissza kellene építeni, sőt nem egy, hanem két minaretet képzelt el. Úgy gondolta, hogy látványosabb lenne így a Széchenyi téri dzsámi, és több turistát vonzana. Ezt az elképzelést a város vezetése támogatta, még a munkálatok is elkezdődtek, de 1942-ben a második világháború miatt az építést befejezték. A falfestmények Gebauer Ernő művei.

 

Balokány-ligeti strand (1934)
Gosztonyi Gyula, Dulánszky Jenő

Részben art deco stílusú, részben modernista épület. A szép környezetben elhelyezkedő strandot a szomszédos Zsolnay-gyár vázái díszítették. A hatvanas években még nyüzsgő élet volt itt, ma a strand viszont érthetetlen módon teljesen elhagyatott, benőtte a növényzet.

 

Bálványi-villa (1934)
Forbát Alfréd

Forbát Alfréd kiemelkedő munkája ez az épület, amely az egykori családi birtokból Bálványi Endre nyugalmazott tábornok számára eladott telken készült. Forbát eredetileg háromszintes épületet tervezett, jellegzetes Bauhaus kockaházat, amelyet végül is „megskalpolt”, és az egy szinttel alacsonyabb változat valósult meg. A kivitelezést Kristóf Károly vezette. Az épület nagy vitát váltott ki a hazai építészkörökben, túl formálisnak bélyegezték, még Molnár Farkas is kifogásolta, ezért csak 1937-ben mutatták be a Tér és forma című szaklapban. Az épület ma is lakóházként funkcionál, a kerítésen emléktábla sorolja fel Forbát Alfréd 1934–1938 között tervezett pécsi épületeit.

 

 

Uránia mozi (1936)
Weichinger Károly, ifj. Nendtvich Andor, Visy Zoltán

A nemrég posztumusz Ybl Miklós-díjjal kitüntetett Weichinger Károly Nendtvich Andor és Visy Zoltán közreműködésével tervezte az Urániát. Az 1936-ra elkészült épület a Bauhaus hatását tükrözi, de Weichinger felhasználta Amerikában szerzett élményeit is. A keskeny Hungária utcára néző puritán, lépcsős elrendezésű téglahomlokzat visszaugrasztva áll, világosabb, vertikálisan tagolt középső része rizalitszerűen kiemelkedik. Falait belül, akárcsak az 1913-ban épült Apollóban, Gebauer Ernő pécsi művész seccói díszítik, amelyek az előadóművészet, a tánc- és a zeneművészet jelképeit ábrázolják.

 

Hotel Kikelet (1937)
Lauber László, Nyíri István, ifj. Nendtvich Andor, Visy Zoltán

Pécs 1935-ben írta ki a hotel tervpályázatát, melyben kikötötték, hogy pécsi építő cég pályázhat kizárólag, az épületnek minimum kétemeletesnek kell lennie, valamint elvárás volt az is, hogy a Kikelet a világhírű hotelekkel vetekedjen. Tizenkét pályázat érkezett a szállóra, az első helyezett azonban mégsem pécsi tervezőktől érkezett be, de mégis ők építhették meg. Nyíri István és Lauber László alkotását a második helyet elért ifj. Nendtvich Andor segítette, ők hárman vágtak neki a munkának. A tizenkétezer négyzetméteren emelt négyszintes üdülőkomplexum 1937-ben épült, harmincnégy kis garzonlakásnak megfelelő szobája volt, és hát nem szabad megfeledkezni a mecseki panorámáról sem, amiért nem hiába fizettek a látogatók. Sokan talán nem tudják, de a Hotel Kikelet a második világháború után szocialista üdülőként működött, ennek apropóján pedig fel is újították. Ma egy magánklinika működik benne.

 

Szent Imre-templom (1937)
Weichinger Károly

Az épület az egyetlen Magyarországon alapított keresztény rend, a pálosok temploma, mely alatt kolostor is található, a templommal egységet alkotva. A rend úgy döntött, hogy nem historizáló, hanem modern templomot építtet, Weichinger Károly tervei szerint. Az épület a modern magyar templomépítészet egyik legszebb alkotása, nemcsak stílusa, hanem elhelyezkedése is emlékeztet a Pasaréti templomra. Mindkettő az olasz novecento építészetének hatását mutatja.

 

Ügyvédek Nyugdíjpénztárának bérháza (1937)
Forbát Alfréd

Háromemeletes modern saroképület a Rákóczi út és a Felsőmalom utca találkozásánál. Az épületet a harmadik emelettel 1960–1961 folyamán bővítették, korhű stílusban. Mindkét homlokzata nyolc-nyolc tengelyt foglal magában. A lábazati zónát négyzet alakú „légvédelmi pinceablakok” tagolják. Az egyszerű kiképzésű főbejárat a két homlokzat találkozásánál a terméskővel borított, befelé ívelő negyedkör középső tengelyében található, két oldalán kirakatokkal (az eredeti terveken is). Fölöttük három szinten azonos formájú, fektetett téglalap alakú ablakokkal, oldalukon az épület sarkainál vékony pillérekkel alátámasztott nyitott erkélyekkel. A pillérek a később hozzáépített harmadik emeletei balkonok esetében hiányoznak, mivel nem tartoznak hozzájuk fedőelemek. A két oldalsó homlokzat hasonló kiképzésű: két tengely után az összes szintet átfogó terméskőből készült lizéna, majd újabb két tengely következik. Ezt követi a lépcsőház üvegezett tengelye, két oldalán egy-egy lizénával, lábazati zónájában egy-egy mellékbejárattal. Ugyanilyen tagolóelem díszíti a homlokzatot záró utolsó két axis végeit is. A két homlokzat között csupán annyi a különbség, hogy a Felsőmalom utcai oldal, a terep enyhe emelkedése miatt az első két tengelyt követően – a tetőzettel együtt – lépcsőzetesen megemelkedik.

 

Izraelita Szeretetotthon (1938)
Hegedűs Ármin

A pécsi zsinagóga mögött keletre lévő beépítetlen telek a két háború között a Pécsi Zsidó Hitközség tulajdonában volt. Az 1930-as évek közepén felmerült a gondolat, hogy ide egy kulturális központot lehetne építeni, amely többek közt a hitközség Goldmark-kórusának is állandó otthonául szolgálhatna. A tervek elkészítésére Pécs egyik közismert zsidó családjának fiát, az 1920-as években a Bauhaus-alapító Walter Gropius irodájában is tervező Forbát Alfrédot kérték fel, aki ekkor ismét Pécsett élt. Ő a zsidó kulturális központ számára több látványrajzot is készített, de az elöljáróság végül mégis egy korszerű szeretetotthon létesítése mellett döntött. Ezzel kívánták kiváltani az 1912 óta működő és csupán tizenkét férőhellyel rendelkező felekezeti szeretetházat. Az új intézmény megtervezésével Hegedűs Ármin fővárosi építészt bízták meg. Az átadásra 1938-ban került sor. 1944. március 19-én a Pécsre bevonuló német fegyveres erők az intézmény lakóit ágyastól az utcára tették, majd bútorokat rekviráltak zsidó családoktól, és itt rendezték be az SS és a Wehrmacht parancsnoki épületét.

Az otthon a háború után ismét a hitközség intézménye lett, de a kommunista hatalomátvételt követően városi fenntartásban működött tovább. 2011. december 27-től a hitközség a működtetést is átvette a várostól, az intézmény neve ma Dr. Szántó László Szeretetotthon.

 

 

Kallivoda-villa (1940)
Molnár Farkas

A háború előtti időszakban kezdődött meg a város fölötti domboldal intenzívebb kihasználása. Számos villa épült ekkor, többek között Kallivoda Olga énekesnő és családja számára. Ez az egyetlen Molnár Farkas által tervezett ház a városban, melynek rendkívül izgalmas a története. Az építész egy zenészházaspár számára tervezte a házat, így rendkívül sajátos kívül és belül is. Az utca felőli falon a feleség monogramja violinkulccsal összedolgozott formában jelenik meg, míg a ház bal oldalán egy basszuskulcs alakú körív látszik, ez utóbbi helyen tartotta anno a házaspár a zongoráját. Érdekes a tetőszerkezete is, ugyanis egy egyszerű láncszerkezet segítségével mozgatható elemekkel látta el a tervező. Ha a paneleket függőleges irányba billentjük, a tetőteraszt veszik körbe és takarják el a kíváncsi szempárok elől. Vízszintesen mozgatva pedig árnyékot adnak, a házat körbevevő ablakokat takarva.

 

Társasház
ifj. Nendtvich Andor

Pécs különleges város a magyar modern építészet szempontjából, ugyanis a dessaui Bauhaus iskola két tagja, Forbát Alfréd és Molnár Farkas is pécsi származású volt. Talán emiatt is, minden más magyar vidéki nagyvárosnál több modern épület található a városban. Legtöbb ezek közül társasház, mint ez a szép formálású épület az Alkotmány és Sánc utcák sarkán. Egyszerű, mégis igényes kialakítás, körablakok, erkélyek és zárt erkélyek, mögöttük modern és napfényes lakások: a Bauhaus szinte minden „előírása” megfigyelhető ezen a bérházon.

 

Ikerház (1941)
ifj. Nendtvich Andor

Az ikerház nem csak azért érdekes, mert a kettő közé beépítettek a hatvanas években egy későmodern irodaházat, hanem mert az épület 1941-es elkészülte után Sinkó András szobrász megmintázta a megbízó, Marsay Andor feleségét, illetve az építészt, ifj. Nendtvich Andort, az építész kezében lévő tervlappal.

 

Szent István-templom (1944)
Gosztonyi Gyula

A templom alapkövét 1938-ban, Szent István ünnepén helyezték el, az építését azonban a második világháború miatt többször is félbe kellett szakítani, így végül 1944. július 2-án került sor a templom felszentelésére. Nem sokkal később megkezdték a plébániaépület kialakítását is. A templom formája az ókeresztény bazilikák előképéhez igazodik, nincs harangtornya, modern, nyeregtetős, az előcsarnok felett nagy rozettaablakos homlokzatú. Gosztonyi Gyula tervei alapján készült el. A főoltár szobra – Szécsi Antal alkotása – jóval régebbi, mint maga a templom, mivel 1891-ből származik. A szobrok egy része egyébként a Zsolnay-gyár munkáját dicséri.

 

Kertvárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom (1941–1945)
Gosztonyi Gyula

A tervezéssel Gosztonyi Gyulát, a pécsi egyházmegye főmérnökét bízták meg 1940-ben. Gosztonyi egyhajós, körüljárós szentéllyel, nyitott árkádos előcsarnokkal, két toronnyal épült templomot tervezett. A háború következményeinek hatására az első tervváltozaton egyszerűsítéseket kényszerültek végrehajtani, illetve a kivitelezésben egyes részletek kiépítését későbbi időkre halasztották. A második tervmódosítás alaprajza szerint a templomot továbbra is egyhajós elrendezésben, előcsarnokkal, szélfogókkal, kórussal, a hozzávezető lépcsőzettel, szentéllyel, sekrestyével, kápolnával, alattuk pincével, a főbejárat fölött emelkedő egyetlen harangtoronnyal szándékoztak megépíteni. Az alapkövet ünnepélyes keretek között, a városi előkelőségek jelenlétében, Agócsy László vezetésével a Szeráfi Kórus közreműködése mellett, 1941. szeptember 21-én helyezte el és áldotta meg Lajos Gyula kanonok-plébános. A falakat 1942–1943 között építették fel a tetővonalig, majd az épület tetőszerkezetét a következő évben készítették el. A felszentelésre már a város szovjet megszállása alatt került sor. Virág Ferenc megyéspüspök 1945. december 2-án áldotta meg a templomot.

 

Forrás: Pilkhoffer Mónika: Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi épületei (Per Aspera Ad Astra 1. évf. 2. sz., 37–61), Baranya Megyei Levéltár, epa.oszk.hu, kozep.bme.hu, pecsiegyhazmegye.hu, pecsizsidosag.wordpress.com.