A Mária utca a város főterétől, a Széchenyi térről indul, és egy apró kis terecskébe, a Flórián térbe torkollik. 1945 után a Molotov nevet kapta, ő arról híresült el, hogy a náci Németország és a Szovjetunió között kötött, Molotov–Ribbentrop-paktum elnevezésű megnemtámadási szerződést írta alá szovjet részről, majd róla nevezték el a Molotov-koktélt, az utcai harcokban használt fegyvert. 1956-ban aztán a Déryné utcára keresztelték, a rendszerváltás óta pedig ismét a Mária nevet viseli.

Sok mindenről nevezetes a Mária utca, többek közt arról, hogy 1846. október 25-én magyarországi turnéja során Scitovszky János pécsi püspök meghívására Liszt Ferenc itt tartotta első koncertjét a városban. Liszt Nádasdról négyes fogaton érkezett Pécsre, ahol Scitovszky püspöki rezidenciájának vendégszeretetét élvezte három napon keresztül. A hangversenyre a Mária utcai Oertzen-féle színházban került sor. Pécs akkori színháza a mai járásbíróság helyén, a Széchenyi tér és a Mária utca sarkán állt. A hangversenyt követően Majláth György helyettes főispán adott fényes vacsorát és fogadást az ünnepelt zeneszerző tiszteletére.

Majláth a „névadója” a Mária utca 17. szám alatt álló Majláth palotának, amely 1820–45 között épült klasszicista stílusban. Az építészek a neves pécsi építőmester, Piatsek János művének tartják. Az épületet díszítő mázatlan terrakotta lapokból összerakott meszelt domborművek 1820 körül kerülhettek a házra, a növényi ornamentikás darabok ugyanazon műhelyben készülhettek, mint a középrizalit emeleti angyalos reliefjei. Az épület későbbi tulajdonosa Majláth György volt, ezért hívják a pécsiek Majláth háznak.

Az utca legfeltűnőbb épülete azonban az a kupolás épület, amely 1905-ben épült fel Pilch Andor (1877–1936) építész tervei szerint, s amely a Pécsi Jótékony Nőegylet székháza volt 1949-ig. A nőegylet épülete két barokk stílusú polgári ház helyén épült a századforduló eklektikus városképi „egységesítésének” jegyében: az egyik lebontott ház 1722-ben, a másik 1750-ben épült. A ház a város polgárainak közadakozásából épült, a jótékonyság szolgálatára. Az építési költségek zömét Littke József pezsgőgyáros fedezte. Az államosítás után az épületet különféle funkciókra használták: tisztiház is volt, majd 1952-ben a Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ költözött be. Az L alakú épület színháztermét a hatvanas években gyakorta össztáncokra, irodalmi színpadi előadásokra használták. Az emeleti szinten klubhelyiség volt, alatta – másfél méterrel a járdaszint alatt – pedig a bábszínház régi helyisége működött, egy kisebb kapuval, melyen a bábszínház és gyermekkönyvtár közönsége közlekedett. 2011-ig a Bóbita Bábszínház a Mária utcai épületben 206 fő befogadására képes nagyteremmel és 100 főt befogadó kamarateremmel várta a közönséget. 1999-ben bábmúzeum is nyílt a színházban, ahol a régi darabok hőseit lehetett megtekinteni. 2011. január 29-én a társulat a Zsolnay Kulturális Negyedben kialakított új épületbe költözött át. Az egykori bábszínház ma a város egyik legromosabb épülete.

Vele szemben áll egy földszintes, ugyancsak szomorú, lakatlan ház, amelyben az Angster orgona- és harmóniumgyár működött 1867–1949 között, ahol a család öt férfi tagja – főként Angster József és fia – nyolc évtized alatt 1300 orgonát és 3600 harmóniumot készített. Az orgonagyárat 1949-ben államosították, vezetőit elítélték, és a gyárat bezárták. Az orgonagyár jogutód nélkül szűnt meg, orgonaépítői pályaelhagyóként kényszerültek megélni. Orgonakutatók és műemlékvédelmi szakemberek a család támogatásával szeretnék elérni, hogy majdan a gyár történetét, az orgona működését és az egyes korok orgonáit bemutató orgonamúzeumnak adjon otthont.

A Mária utcában áll a Janus Pannonius Gimnázium, melynek jogelődjét, a Pius Gimnáziumot gróf Zichy Gyula alapította 1912-ben. A második világháborút követően, 1948-ban a gimnázium állami tulajdonba került, és felvette Janus Pannonius nevét. 1950 nyarán költözött át a gimnázium az 1896-ban épült épületbe, melyben korábban is különböző iskolák működtek.

A Mária utca 9. alatti egyemeletes ház eklektikus stílusban épült 1895-ben egy bécsi építész tervei alapján a Duna Gőzhajózási Társaság számára százezer forintért. A homlokzat domináló eleme a díszes kapuzat, melynek szobrai a hajózást és a szénbányászatot jelképezik. Az épület korábban a Mecseki Szénbányák Igazgatósága és Bányászati Múzeum otthona is volt. Erre emlékeztet a homlokzaton látható két emléktábla: „Ebben az épületben volt 1895 és 1963 között az 1852-ben Pécsett megtelepedő Első Duna Gőzhajózási Társaság”; és „Itt dolgozott dr. Jaroslav Jicinsky bányamérnök, az első Duna Gőzhajózási Társaság Pécsi Bányaműveinek igazgatója, a pécsi kőszénbányászat 1913–1927 években történt korszerűsítésének tervezője és irányítója.”

A Mária utca és a Szent Mór utca sarkán álló házban született Fejér Lipót matematikus. „Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni” – írta róla Ottlik Géza. Fejér Lipót számos hazai és nemzetközi díjat, valamint elismerést kapott. 1933-ban a négy legkiválóbb európai tudós egyikeként meghívták a chicagói világkiállításra.

A Mária utca végén, a Flórián téren áll a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a szobra, Veres Zoltánné Kozma Erzsébet alkotása, melyet 1926-ban avattak fel. Flórián nap alkalmából koszorúzási ünnepséget szoktak rendezni a téren.