A Perczel utca neve az évszázadok alatt többször megváltozott. A 18. században Obere Capuciner gasse és Post gasse is előfordult a megnevezések között, sőt akad példa arra is, hogy másképp hívták a Kisfaludy utcáig tartó és az azt követő utcarészt. A 19. század közepén a hatósági névadásnak köszönhetően a Régi Posta, majd Ó-posta elnevezés állandósult. A mérnöki hivatal az utca nevét 1885-ben Perczelre változtatta annak a névadási gyakorlatnak az eredményeképp, mellyel nemzeti és városi hírességek előtt kívánt tisztelegni. A pécsi Perczel utca azonban nem Perczel Mór honvédtábornok emlékét őrzi, hanem annak öccséről, Miklósról kapta a nevét. Perczel Miklós honvédezredes sok szállal kötődött Baranya vármegyéhez, ahol 1832-ben aljegyző, majd szolgabíró, 1848 márciusában pedig a megye követe lett.

A Perczel Miklós utca a város főteréről, a Széchenyi térről indul két jelentős saroképület, a városháza és a Lóránt-palota között. Az első városházát a török idők után, 1698-ban építették, amely arról nevezetes, hogy 1780 áprilisában ennek az épületnek a balkonjáról hirdették ki a szabad királyi városi rang megszerzését. Idővel ez az épület már szűkösnek bizonyult, ezért 1830 és 1834 között Piatsek József építész tervei alapján felépítettek egy kétszintes, klasszicista stílusú épületet, amelyet azonban 1905-ben lebontottak. Az új épület megépítésével Lang Adolf építészt bízták meg, aki megálmodta a háromszintes, neobarokk stílusú, tornyos városházát. A másik saroképület, a Lóránt-palota 1882-ben épült. A ház házasság útján dr. Lőwy Lipót tulajdona lett, aki 1903-ban Lóránt Lipótra magyarosított, az ő nevét viseli tehát a palota, melyet régebben Lőwy-palotának is hívtak, s amely homlokzatán a francia reneszánszra emlékeztető stílusjegyeket visel, és Pécsett valószínűleg az egyetlen korabeli manzárdtetős ház.

A már említetteken kívül az utca legnevezetesebb épülete talán a Csukás-ház. Az épületet Hoffmann Károly bútorgyáros építtette 1871-ben. A Csukás-ház építéstörténetéről nem sokat tudunk, mivel az architektúráról semmilyen irat nem került elő a Baranya Megyei Levéltárból. Miután az udvari épületrészben berendezett bútorgyár az 1880-as évek végére kinőtte belvárosi telephelyét, a siklósi külvárosba kiköltöztetett üzem helyén a Hoffmann cég bemutatótermet és üzletet létesített. Ennek portáljaként készült el 1897-ben a lakóház nyugati rizalitját díszítő, a pirogránit használatának köszönhetően meglehetősen időtálló üzletbejárat. Ma is jól olvasható a gerendázaton a „Bútor Raktár” felirat, a pilaszterek fejezetei közötti csempeburkolaton pedig ez a szöveg: „Első Pécsi Bútor- Ajtó és Ablak Gyár / Hoffmann Károly”.

Az egyik első magyar filmszínháznak, az Apollónak ad otthont az utca legszínesebb épülete, amely érdekes átmenetet képez a szecesszió és az art deco között. Az Apolló mozi ünnepélyes megnyitóját 1912. december 14-én tartották. A Pécsi Napló 1912. december 15-i számában így emlékezett meg az eseményről: „Az Apolló színház gyönyörű hajlékát ma avatták fel. Nem készült ünnepélyes megnyitás, de mégis ünnepélyessé avatta a közönség. 5 órára az elithelyek mind megteltek. A páholyok zsúfolva. Az egyik páholyban Visy László dr. főispán, Nendtvich Andor kir. tanácsos, polgármester, Zsolnay Miklós, Stenge Ferenc alispán stb. foglaltak helyet. Pontosan 5 órakor szétlebbent a színpad előfüggönye és a fehér vetítő vásznon megjelent a magyar korona. A jogászdalárda rázendített a Hymnuszra, amelyet a közönség állva hallgatott végig. Mindössze ennyiből állt a megnyitó aktus. Rövid, ízléses és előkelően nemes: a magyar kultúra szolgálatában álló mozi hódolt a magyar állameszmének. Utána megkezdődött a rendes előadás, amelyről annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a vetítés elsőrangú. A képek élesek, nyugodtak, a műsor is tartalmas, úgyhogy a megnyitó előadás a legszebb auspiciumok jegyében pergett le.”

A Perczel Miklós utca 20. szám alatti kupolás saroképület tervét 1893-ban készítette el Kirstein Ágoston. Az épületet 1895-ben avatták fel, majd a kereskedelmi és iparkamara vette használatba. 1947-től a hadkiegészítő parancsnokság működött az épületben. Az utcában két Kossuth-díjas pécsi építésznek, Bachman Zoltánnak és Dévényi Sándornak is áll egy-egy lakóháza.

(Forrás: Wikipédia)