A pécsi Rákóczi úton számos érdekes épület található, itt van többek között egy török dzsámi minarettel, a régi tűzoltólaktanya tornya, a Zsolnay-szobor, a Mattyasovszky-palota, a törvényszék épülete, a Kereskedők Háza, az Árkád, a Konzum Áruház, a zeneiskola, egy Bauhaus-lakóház, a Pécsi Tudományegyetem jogi és közgazdasági karát befogadó tömb vagy a Zipernowsky, a város legrégebbi szakközépiskolája.

Evlija Cselebi leírásából tudható, hogy a dzsámit Jakováli Hasszán pasa építtette a 16. század második felében, amikor Pécs többi jelentős török épülete – közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is – keletkezett. A dzsámi a török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára tájolták, tengelye tehát északnyugat–délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál, továbbá török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.

Kevesen tudják, de 1907-ig a pécsi tűzoltólaktanya a Városházán volt, három évvel később új helyre került, a Rákóczi útra, erre emlékeztet a mai napig ott álló őrtorony.

A Rákóczi út – Szabadság út kereszteződésében áll az 1907-ben felavatott Zsolnay-szobor. A pécsi porcelángyár alapítóját, Zsolnay Vilmost ábrázoló főalakot Horvay János formálta meg. Az öt kiugró szárnyon ülő öt férfi a fazekasságot, a szobrászatot, az építészetet, a festészetet és a vegyészetet szimbolizálja. A mellékalakokat Apáti Abt Sándor készítette, a szabályos ötszög alaprajzú talapzatot pedig Schulek Frigyes tervezte.

A Mattyasovszky-bérpalota története 1905-ben kezdődött. Ekkor Mattyasovszky Jakab jelezte a Tanácsnak, hogy a Siklósi (a mai Rákóczi) országút, valamint a Majláth és Indóház utcák sarkára kétemeletes házat kíván építeni úgy, hogy az az 1907-es pécsi országos kiállítás és vásár megnyitásáig készen álljon a Zsolnay-szobor környékének díszeként. A tervezett időre nem készült el a bérház, sőt, el sem kezdődött az építkezés. 1908-ban Mattyasovszky Jakab ismét a tekintetes Tanácshoz fordult: a Pécs szabad királyi város törvényhatósági bizottságának 1908. július 6-án tartott rendkívüli gyűléséről felvett jegyzőkönyv rögzítette, hogy módosították az eredeti utcavonal egy részét, ezáltal a Zsolnay-szobor körüli tér felől a korábbi tizenöt méter helyett a tervezett épület tizenhét méteres homlokzatot nyerhet. Már 1909. március 23-át írtak, amikor a Rákóczi út és a Majláth utca sarkán építendő bérház végleges rajzait, valamint a szükséges statikai számításokat Pilch Andor műépítész beterjesztette, és október 29-én, azaz hat és fél hónap múlva Mattyasovszky Jakab a bérpalotára a használati engedély kiadásáért jelentkezett.

Annak ellenére, hogy a Pécsi Tudományegyetem címerében szerepel az 1367-es évszám, nem a középkori egyetem, hanem az 1912-es alapítású pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem hivatalos jogutódja, amely 1923. október 15-én kezdte meg működését a városban. Az 1921-ben Pozsonyból átköltöztetett Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsett kapott új otthont. A Rákóczi úti épületszárnyak felújítására 2003-ban került sor.

Forrás: Pilkhoffer Mónika: Pécs építészete a századfordulón (1888–1907). Pro Pannonia, Pécs, 2004.