60 éves a Bóbita Bábszínház, jubileumi évad készül
Az 1961 óta működő Bóbita Bábszínház a hatvanadik évfordulóját ünnepli idén, ez alkalomból különleges díszbemutatókkal készül a pandémia okozta kényszerszünet után a társulat.
Apró Annamária írásai a Jelenkor folyóiratban>
A Bóbita Bábszínház 1961-ben jött létre Pécsett Kós Lajos vezetésével, 1981-ben – a vidéki bábegyüttesek közül elsőként – hivatásos bábszínházi státuszt kapott. 2011-ben új helyre, a Zsolnay Negyedbe költözött az ötvenedik születésnapját ünneplő Bóbita Bábszínház, idén pedig fennállásának hatvanadik évfordulójára készül ünnepi évaddal a társulat.
„A szokásos kétszázötven előadásunk helyett talán ha húsz előadást tudtunk tartani ebben az évadban” – kezdte az előző évad értékelését Sramó Gábor, a Bóbita Bábszínház főigazgatója a színház múlt pénteki sajtótájékoztatóján. „Ugyanakkor dolgoztunk, be tudtuk mutatni A harmadik sárkányt, valamint a Holle anyót online térben, amely a következő évadban remélhetőleg már közönség előtt fog futni. Az Apolló Kulturális Egyesület közreműködésével létrehoztunk egy Csongor és Tünde előadást a Déryné Program keretében. Közönség előtt pedig a Madarak nyelvét tudtuk bemutatni. Mivel nem álltunk le ebben az évadban sem, ez azt is jelenti, hogy elég sok előadásunk van, a jövő évad nem is feltétlenül az új bemutatókról, hanem a meglévő repertoár játszásáról szól majd, immár közönség előtt.” A csonka évad és a kevés közönség előtt játszott előadás a bábszínészeket is megviselte. „Nagyon jellemző momentum, hogy május 15-én, a Madarak nyelve bemutatója után a színészek könnyezve, meghatódva tapsolták meg a közönséget. Furcsa érzés volt nekik, hogy nem egy kamerának vagy három embernek hajoltak meg, hanem telt ház volt a bemutatón vastapssal. Érződik az, hogy lámpalázasak a színészek, elszoktak a közönségtől, kell a játék!”
A Madarak nyelve szabadtéren, a Bóbita Bábszínház szabadtéri színpadán is debütál június 19-én, valamint az Ördögkatlan Fesztiválra is meghívást kapott. A szabadtéri előadások mellett a nyár a gyermektáborokról szól majd a bábszínházban, június 28-án indul az ötturnusos nyári tábori időszak. „Idén szűkebb az életkori határ, tehát az 5–8, valamint a 9–12 éves gyerekeket külön héten várjuk, és mindegyik tábor külön tematikára épül, van, ahol az árnyjáték, a kesztyűs báb vagy a papírszínház a fő témakör. Ilyenkor a gyerekek megkapják az egész épületet, övék a bábszínház” – tette hozzá az igazgató, aki egy év kihagyás után már külföldi turnékkal is tervezhet. „Szeptemberben a csehországi Olmützbe utazunk Az ördögszántotta hegy című előadásunkkal, mely egyben Pécs város bemutatkozása is egy szabadtéri előadás keretében. Októberben Szatmárnémetibe és Marosvásárhelyre utazik a társulat, az Apa_anya_én című ifjúsági bábelőadással. A tavaszi időszakban pedig Zentán és Magyarkanizsán is játszanánk.” A következő évadot pedig a Szamárfül Fesztiválhoz kapcsolódóan fogja kezdeni a bábszínház. A társulatban is lesz változás, Szegedről szerződik Mag Eszter bábművész a társulathoz a külföldre költöző Balog Zita Mária helyére.
Madarak nyelve (Fotó: Farkas B. Szabina, Bóbita Bábszínház)
A Bóbita Bábszínház három új bemutatót tervez a jövő évadban: november 26-án díszelőadást játszanak a Kodály Központban. „Kodály Háry Jánosát mutatjuk be a Pannon Filharmonikusokkal együtt. Ez lesz az ünnepi évad csúcspontja, szeretnénk három-négy előadást is játszani a Kodály Központban, majd elkészül az előadás »hordozható« verziója is egy stúdióhangfelvétellel, így a Bóbita Bábszínházban is be tudjuk mutatni a darabot. Ez a nagyszabású tervünk, az ősz erről fog szólni” – mondta el Sramó Gábor. 2022 márciusában pedig az Otfried Preussler azonos című regénye alapján készült Torzonborz és a Holdrakéta című előadást mutatják be, mellyel befejeződik a közönségkedvenc Torzonborz-trilógia.
Mészöly Miklós születésének századik évfordulójára szintén különleges előadás készül. „Elkezdtem gondolkodni, hogyan kapcsolódhatunk a Mészöly-centenáriumhoz. 1958-ban írta Mészöly Miklós az Emberke, oh! című bábpantomim-előadást, amelyben nincsen szöveg.[1] Ezt 1970-ben Kós Lajos a Bóbitában színre vitte, Romániában akkor csak egy része kerülhetett színpadra, nem engedélyezték a teljes előadást, így itt valósulhatott meg először a teljes bemutató. Ez annyira emblematikus, hogy Kós Bóbitáról szóló könyvének címlapján is ez az emberkefigura jelent meg. Felvetődött bennem, hogy Czéh Dániel saját projektjeként elkészíthetné ezt a felnőtteknek szóló kamaratermi előadást Mag Eszterrel közösen, Weber Kristóf pedig az előadás zenéjéért felel majd. Ez tisztelgés egyrészt Mészöly Miklós előtt, másrészt pedig a Bóbita múltját, jelenét és jövőjét összekötő előadás, akárcsak a Háry, amely szinte az első előadás volt az 1982-ben kezdődő Bóbita-korszakban” – zárta gondolatait Sramó Gábor.
A Bóbita Bábszínházban Bóbita 60 címmel új kiállításmegnyitóval is készülnek a jubileumra, ahol minden tervező, aki megfordult a bábszínházban, legalább egy fényképpel vagy bábbal megjelenik majd. A kiállítás a teljes évad során megtekinthető lesz.
[1] A bábjáték forgatókönyve 2002 januárjában jelent meg a Jelenkor folyóiratban, a kéziratot Kós Lajos bocsátotta a folyóirat rendelkezésére.