Az Ágoston teret nem sűrűn látogatják a turisták, talán azért, mert építészeti szempontból kissé zavarosnak tűnik. Van itt egy historizáló templom, egy középkori stilizált templomrom, egy valamikori általános iskola, amelyet Nemzeti Adó- és Vámhivatallá alakítottak majd modernizáltak, egy városi zeneiskola, egy bányász emlékmű, egy kút, egy „örvény”, a középkori városfal darabkája bástyával, egy valamikori kesztyűüzem, amely több mint húsz éve a város legromosabb épülete és egy magánszálló is.

Az Ágoston tér észak-keleti szegletében 1130 körül épült az első templom. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomot a XIII. században az Ágoston-rendi szerzetesek kapták meg. Később, az északi oldalon, megépült a kolostor zárt udvarral és kerengővel, az udvarban kúttal. Valószínűleg itt működött a rend főiskolája.

A török időkben a gótikus templomot mecsetté alakították, 1620 után azonban lebontották és köveiből, a ma álló Szent Ágoston-templom helyén új mecsetet emeltek. Az északi falon kisebb ablakmaradvány, a déli falon szamárhátíves elfalazott ablaknyílások árulkodnak erről a korról.

A törökök kiűzése után 1710-ben telepedtek le ismét Pécsett az Ágoston-rendi szerzetesek. Templomukat a mecset köveiből, annak alapjaira és maradványaira építették. A barokk templom 1750-ben a városrészben pusztító tűzvész következtében leégett. 1770-ben újjáépítették, majd 1912-ben átalakították.

A templom előtt álló kút eredetijét 1853-ban készítette Gianone János kőfaragó mester. A keresztény magyar állam alapításának 1000. évfordulóján Pécs városa újjáépítette.

2006. szeptember 1-én avatták fel a Taubert László tervei alapján elkészült Bányász emlékművet. Az Ágoston tér a fallal körülvett Pécs kapuja volt a bányatelep felé, kapcsolatot teremtve a város és a bányatelep között. A térről vezetett az út a bányákhoz, és ide torkollik – a Bástya utcán keresztül – a Mária utca, ahol a bányászati központ állt.

A teret az államalapítás ezredéves évfordulójára Dévényi és Társa Építésziroda terve szerint úgy alakították ki, hogy a középkori Szent Miklós-templom maradványait padlószintig rekonstruálták, a falmaradványokat konzerválták, kortárs elemekkel egészítették ki, mint például a Cor-ten acél kapu és a padok.

Ugyancsak Dévényi Sándor tervezte az „örvényt”, hogy befogadja majd a Tettye patakot, amely a Vince utca közepén csörgedezik, majd bukik az Ágnes utca alá, hogy aztán vize az „örvényben” újra a felszínre bukkanjon.

(Forrás: Épített Emlékek, Geocaching)