Az 1690–91. évi járvány idején a város istenfélő polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, hogy amennyiben a ragály elmúlik, úgy a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon – melyet a köznyelv Kakasdombnak nevezett – Havas Boldogasszony tiszteletére hálából kápolnát emelnek, magukat az ő oltalmába ajánlják, emlékezve a régi Rómában egykoron történt csodás járványelűzésre.

A pécsi polgárok megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, a Kakasdomb meredek lejtőjén hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával. Az építkezést a helyi német hitszónok, P. Ullmann domonkosrendi szerzetespap irányította. A parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott kápolna 1697-re készült el, több mint 800 – akkori – forintba került a pécsi polgárok sok-sok ingyenes munkája mellett.

A kápolnának 1711 óta külön gondnokot is rendelt Pécs városa mint kegyúr, aki az előző évi tűzvész által okozott károkat kijavíttatta. 1713. évben 66 font súlyú harangot öntettek, 1724-ben orgonát készíttettek a mind több hívet vonzó kápolnának.

E kis szentegyház lelkipásztori szolgálatát a pécsi domonkos szerzetespapok végezték, akik szombatonként szentmisét mondtak itt a járványos betegségek távoltartásáért. Az augusztus 5-ei Havas Boldogasszony búcsún pedig magyarul, horvátul és németül prédikáltak az összegyűlt zarándokoknak.

A kápolna az 1780. évi tűzvész alkalmával megrongálódott, ezt követően építették át a ma látható formájára. A fatorony helyett zömök kőtorony épült a nyugati oldalon, piros kupolával.

Özönlött a jámbor katolikus nép a Havas Boldogasszonyhoz gyógyulásért könyörögni. Ezt bizonyítják az adományként itt elhelyezett ezüstözött fogadalmi (votív) tárgyak is, melyek az ide vezetett zarándoklatokon elvégzett imák hatására meggyógyult emberi testrészeket ábrázolják. A kegyesség e magas foka és hosszantartó volta arra indította XVI. Gergely pápát, hogy 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a kápolnának Szűz Mária ünnepeire.

Belépve a kegykápolnába, a szentély barokk főoltárán látható – üveglappal védett – olajfestmény a Havas Boldogasszonyt ábrázolja a karján ülő gyermek Jézussal, aki kapcsos könyvet, a Szentírást tartja kezében. Mária tekintete komor, hiszen a pestissel néz szembe. Az oltárkép a római Santa Maria Maggiore bazilika – Szent Lukács evangelistának tulajdonított – oltárképének hiteles másolata, melyet elkészülte után hozzáérintettek az eredeti kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában lévő, bíborszínű pecsét is. Az olajképet gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök adományozta századunk elején a kápolnának.

Az oltár jobb és bal oldalán Szent Rókus pestis ellen védő szent, és compostellai Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének XVIII. századi festett faszobra áll. Fölöttük egy-egy üvegezett falitárlóban azok az ezüstözött fogadalmi tárgyak láthatók, melyeket az imameghallgatások utáni gyógyulások örömére helyeztek el itt hálás elődeink. Az oltár mellett kétoldalt angyalfejekkel díszített bronz gyertyatartók állnak, melyek a bécsi Damminger műhelyében készültek, és a pécsi Székesegyház 1891. évi átépítése során kerültek ide. A modern vonalú, rézdomborítással díszített szembemiséző oltár Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása az 1970-es évekből.

A jobb oldali mellékoltáron Szent Flórián látható tűzoltás közben, míg a bal oldali mellékoltáron Szent Sebestyén mártíromságát ábrázoló festett faszobor áll.

A kegykápolna újabbkori ékessége a bal oldali mellékoltárnál lévő falfülkében álló Fatimai Szent Szűz ébenfa-szobra, amelyet Cserháti József pécsi megyéspüspök hozott 1985. évben a portugáliai kegyhelyen végzett zarándoklatáról. Mária díszes koronája a svájci Bázelből való, melyet az 1993. évi búcsún Mayer Mihály püspök ünnepélyesen helyezett a szoborra.

A kórus mellvédjén egy éneklő angyal rózsaszínű kerámia domborműve látható, amely a szent zenét, a musica sacrát jelképezi.

A kegykápolna külső, délre néző falán szürke márványtábla hirdeti az alapítás 250. évfordulóját, melyet 1947-ben helyeztek el itt. Tőle néhány lépésre délre, kis kertben áll Bartalits Mihály szobrászművész 1878-ban készített piétás kőkeresztje. A kápolnától északra, a csupasz mészkőszirten látható Kiss György 1900-ban felállított, horganyból készült remekműve, amely a kereszten függő Krisztust ábrázolja.

A költői hasonlattal Pécs oltárának is nevezett Havas Boldogasszony kegykápolnája mediterrán környezetével a régi Pécs ódon hangulatát idézi, de innen nyílik a legszebb kilátás a mai városra is.

A kegytemplomról szóló ismertetőt a templom megépítésének 300. évfordulójára megjelent kiadványból idéztük.