A Pálos templom és kolostor az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend egyben a pálos rend magyarországi központja is. Weichinger Károly tervei alapján 1938-ra készült el a terméskőből épített, egytornyos épület. A különálló, 26 méter magas harangtornyot árkád köti össze a templommal. A templom előtt álló Szűz Mária-szobrot 1948-ban állították fel. Sinkó András készítette fehér mázas pirogránitból a Zsolnay Gyárban.

A Havas Boldogasszony-templom fontos búcsújáró hely, és városképi szempontból is jelentős a pécsi Tettye felett. A templomot a pécsiek építették az 1690. évi pestisjárvány elmúltának emlékére Havas Boldogasszony tiszteletére. Végső formáját az 1780-ban bekövetkezett tűzvészt követően kapta copf stílusban.

Az Irgalmas rendiek templomát Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának szentelték fel. A Széchenyi tér déli oldalán áll. 1727–31 között a kapucinusok először a templomot, majd a rendházat építették fel. 1786-ban feloszlatták a rendet. 1796-ban Krautszak János György tímár és molnár 25000 forintot adományozott a betegápoló irgalmas rend kórházának felépítésére. Ekkor épült meg a templom mellé a patika.

A Lyceum templom (vagy Urunk Színeváltozása templom) barokk stílusú római katolikus templom, amely Pécs belvárosában, a Király utcában található. A pálos rend tulajdonában lévő épület a 18. század második felében épült a szomszédságában álló kolostorral együtt. II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, így az épületegyüttes fél évszázadig használaton kívül állt. A városi köznyelvben 1835-óta Lyceum templom néven emlegetik, mert Szepesy Ignác püspök megvásárolta az épületegyüttest, majd azt a jogi és bölcseleti kar, az úgynevezett Lyceum részére felújíttatta.

A Szent Ferenc-templom a Szent István tér közelében található. A ferences rend már a 13. században tevékenykedett Pécsett. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába. 1720–1737 között építették meg rendházukat, illetve a templomot is helyreállították. A templom egyhajós, északi oldalán kápolnasor van, szentélye körüljárós. Homlokzata eklektikus, tornya a sisakkal barokk stílusú.

A Szerb Ortodox Kápolna a Zrínyi utca egyik udvarában áll. A török korban a hódítók lerombolták, dzsámivá alakították a keresztény templomokat, ugyanakkor szerb püspökséget állítottak fel a seregeikben szolgáló nagyszámú szerb zsoldosnak. A török uralom idején a katolikus papság köteles volt adót fizetni a szerb püspökségnek. Az írásos dokumentáció szerint Pécsett is volt ebben a korban szerb ortodox templom, de később kocsmának alakították át. A görögkeleti szerb egyház csak 1998-ban kapta vissza imaházát. Különlegessége: a Szentendrétől kapott egész falat betöltő ikonosztáz, mely a tizenkét apostolt ábrázolja.

A Rókusdomb alján, a Petőfi, a Kodály és az Alkotmány utcák találkozásánál álló Xavéri Szent Ferencről elnevezett templomot a jezsuiták építették 1739-ben a 17. században már ott lévő kápolna helyén. Az egyhajós építmény homlokzata rokokó formákat mutat, tornya hagymasisakos. Eredeti berendezéséből csupán finom faragású rokokó szószéke maradt meg. Az eredetileg római katolikus kápolnát jelenleg a görög katolikus hívek használják.

Az eredetileg román stílusú Mindenszentek templomát a 15. század végén késő gótikus stílusban átalakították. Külseje egyszerű, főhomlokzatának háromszögű oromzatán alacsony torony emelkedik. Belső berendezése nagyrészt a 18. századból származik, barokk stílusú. A török hódoltság idején, mivel a városfalon kívül, a Tettye alatt állt, Pécs egyetlen keresztény kézen maradt temploma volt, amelyet közösen használtak a katolikusok, a reformátusok és az unitáriusok.

Hogy ugyanarra a templomra egyaránt hivatkoznak Belvárosi plébániatemplomként és Gázi Kászim pasa dzsámijaként, hűen tükrözi a vallások változását Pécsett. A középkori, gótikus stílusban épült Szent Bertalan plébániatemplom köveiből épült a Gázi Kászim pasa dzsámija a török uralom alatt. A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de az ma is őrzi az iszlám jegyeit. A ma katolikus templomként működő dzsámi az 1939-es átalakítás során nyerte el jelenlegi formáját.

A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház a pécsi egyházmegye katedrálisa. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el. 1962–63 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait. 1965–1968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat. A Basilica minor rangot 1990-ben, II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor kapta meg a templom.

A Szent Ágoston-templom környékén terült el az egykori bányatelep. A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom. Ezt a törökök vagy lebontották, vagy átalakították. A déli falban látható – jelenleg elfalazott – szamárhátíves ablaknyílások árulkodnak arról, hogy ezen a helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt. A rendház előtt álló török dzsámi maradványainak felhasználásával építették fel a templomot 1712-ben. A barokk templomot az 1912-es felújítás során eklektikussá formálták át.

A rácok (szerbek) települése Rácváros néven hivatalosan 1693-ban jött létre. Itt 1781-ben épült római katolikus plébánia. A szépen felújított Szent Kereszt felmagasztalása templom Szent Ilona- és Szent László-üvegablakait 1997-ben restaurálta Jegenyés János üvegművész, s ugyanabban az évben készültek el itt Kertészfi Ágnes modern üvegablakai, aki 1995-ben a magyarürögi Nagyboldogasszony-templom üvegablakait alkotta meg.

Magyarürög ugyancsak Pécs egyik városrésze, nem messze Rácvárostól. 1930-ig önálló település volt, 1954 óta tartozik Pécshez. A plébánia a középkori Ürög falu Szent András-temploma, melyet a török után a 18. század elején a jezsuiták újjáépítettek és Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek. Orgonáját 1909-ben az Angster-gyár építette. A templom a ma is működő temető területén fekszik.

A Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom építési szándékát 1940 októberében jelentették be. A tervek elkészítésével Gosztonyi Gyulát, a pécsi egyházmegye főmérnökét bízták meg. A falakat 1942–43 között építették fel a tetővonalig, majd az épület tetőszerkezetét a következő évben készítették el. A felszentelésre már a város szovjet megszállása alatt került sor.

Jézus Szíve-templom (Pius templom). A mai Tanárképző Főiskola tömbje eredetileg jezsuita kolostornak, gimnáziumnak és diákotthonnak épült. Az ötlet atyja Zichy Gyula gróf pécsi püspök, aki X. Pius pápa ötvenéves papi jubileuma emlékére Pius-alapítványt hozott létre. Először a gimnázium épült meg Pilch Andor tervei szerint, neoromán stíluselemekkel. Az intézet 1912–1913-ban kezdte meg működését. A tömb nyugati szárnyán a Jézustársasági rendház rendezkedett be, a két szárny közti területre templomot szántak. Zichy Gyula gróf is a Pius Intézet szívének szánta az alapítandó templomot. A templom tervének elkészítésével Fábián Gáspár műépítészt bízták meg. 1927 októberének első vasárnapján megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel.

A Gyárvárosi Plébániatemplom 1926–35 között épült neoromán és modern stílusú jegyeket felsorakoztató épületegyüttes, mely iskolaépületből (1926–31, bővítése 1935) a templomból (1927–29) és a paplakból (1932) áll. Tervezői Pilch Andor, Visy Zoltán és Gosztonyi Gyula. Az együttes nyugati felén hosszan elnyújtott téglalap alaprajzú, 14 tengelyes, egyemeletes, nyeregtetős iskolaépület áll, nyugati végén fejépülettel. Az iskolaépület keleti végén ívsorral megnyitott fallal kapcsolódik a háromhajós, poligonális szentélyű, kereszthajós, kazettás mennyezetes templomhoz. A román stílusban épült templom szentélyének északi oldalához gúlasisakos torony csatlakozik.

A városi köztemetőben álló Szent Mihály-temetőkápolna építésére vonatkozó pályázatot 1932 februárjában írták ki a pécsi római katolikus egyházközségek, s azt az ifj. Nendvitch Andor–Weichinger Károly tervezőpáros nyerte el. A kápolna kifestésének, belső díszítésének és üvegablakai tervezésének munkáját Székely Bertalan tanítványa, Nagy Sándor készítette. A megvalósítást azonban már „helyi erőkre” bízták: a kápolna és az altemplom freskói Szelle Stefán Henrik keze munkáját dicsérik, az üvegfestmények Johan Hugó műhelyében készültek. A Szent Mihály-kápolna szentmisével egybekötött ünnepélyes püspöki megáldásának időpontja 1933. július 9. volt. Az orgona felszentelésére másfél évvel később került sor, melyet a világhírű Angster-orgonagyárban készítettek.

A Pécsbányán álló Szent Flórián-templomot Remmel Péter tervezte és Schlauch Imre vállalkozó építette. 1902-ben szentelték fel. A templom az alsótelepi bányakáros és 1890-ben bezárt, majd lebontott Szent Flórián-templom helyett épült. A plébánia stílusa romanizáló, nyerstégla oromzatán a német historizmus hatása érezhető.

A pécsi Kálvária-kápolna Magyarország egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma. A belvárost övező városfalon kívül, a Kálvária-dombon álló egytornyos kápolnát 1814 és 1817 között építették. Kertjében 14 stációs keresztút és egy Szentsír-barlang is található.

A pécsi zsinagóga 1868 és 1869 között épült romantikus stílusban. Tervezői: Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót. Pécsett már a török megszállás ideje alatt éltek zsidó vallásúak, azonban a törökök kiűzése után a város lakossága és az akkori püspök döntése alapján a városban csak katolikus lakosok élhettek. Mindezek ellenére a zsidók száma nőtt a településen, így nemsokára megépítették első pécsi zsinagógájukat. Később, 1869-re megépítettek egy nagyobb intézményt, a ma is látogatható zsinagógát. Méretének köszönhetően a Dunántúl legnagyobb zsidó temploma, melyben 448 pad ülőhely található férfiak részére, míg a karzaton 476 női férőhely lett kialakítva. Homlokzatán egy félköríves timpanonba elhelyezett óra díszeleg, mely körül héberül a „Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára” felirat látható.