A Jókai tér, korábban Kis tér, keleten a Széchenyi térbe fut bele, északon a Ferencesek utcája, délen pedig a Jókai utca határolja. A téren 1960 előtt még villamos közlekedett, 2001 óta már autóforgalom sincs. Az egykori villamossínt 10 méter hosszúságban megőrizték a tér északi részén. Mai formáját 2001-ben kapta, amikor az új burkolattal együtt egyéb elemek is megjelentek: Pál Zoltán szobrászművész szobrai és Bencsik István egyik alkotása.

A tér leghíresebb épülete az Elefántos Ház (egykori Tallián-ház) amely eleinte sütőüzemként működött. 1744-től csaknem 100 éven át a Hoitsy (illetve Kajdatsy) család birtokolta, emeletén rangos úri rezidenciát rendeztek be. A klasszicista stílusú ház a nevét az északnyugati sarkán található bádogelefántról kapta. Az 1800-as évek elején Schneckenberger Ferenc vásárolta meg a telket, és a házat vendéglővé bővítette, amely Fehér Elefánt néven vált ismertté. Az 1870-es évektől itt működött a Pucher György alapította Fekete Elefánthoz címzett fűszer-, vas- és gyarmatáru-kereskedés is.

A Kossuth tér eredetileg utca volt, első ismert neve 1722-ből: Sauwinkhl utca. 1804-ben már Pauliner Gasse (Pauliner utca) volt a neve, és a mai Tímár utcán kívül a Lyceum utcát is magában foglalta. A szabályos téglalap alakú teret tervezőasztal mellett alakították ki 1864-ben. A tér nagy részét, 1600 négyszögölt a város az irgalmasok rendházának kertjéből vásárolta meg, neve egy évig Új tér, majd 1949-ig Majláth tér volt. Északi oldalán földszintes üzletsor („irgalmas bazár”) állt, keleti oldalán 1869-re felépült a zsinagóga. 1891-ben lebontották a bazárt, és felépítették a ma is álló kétemeletes historizáló épületegyüttest. Az Irgalmasok utcájának sarkán állt a Vadászkürt Kávéház és Szálló épülete. Az 1970-es évek elején lebontották a déli házakat, a Vadászkürtöt felrobbantották és 1976-ban átadták a Konzum Áruház és Irodaház épületegyüttesét. 1908. május 10-én a tér nyugati oldalán felavatták Horvay János másfélszeres életnagyságú, Kossuth Lajost ábrázoló szobrát, amely később a tér közepére került. A bronzszobor 4 méter magas szecessziós stílusú haraszti mészkő talapzaton áll, avatásakor jelen volt Kossuth Ferenc is.

A Színház téren, amely voltaképpen a Király utca közepének kiszélesedése, található a Pécsi Nemzeti Színház, amely 1895-ben nyitotta meg kapuit a Bánk bán című darabbal. A főépület szomszédságában áll a kamaraszínház épülete. A téren található a Dominikánus Ház, melynek helyén egykoron Ferhád pasa dzsámija állt, s a török korszak után ezt a telket a Dominikánus szerzetesrend kapta meg, amely itt templomot és rendházat épített. A templomból raktár lett, majd lakóház, a múlt század végén dr. Johan Béla orvos építtette át mai formájára. A Színház tér északi oldalán álló épület az egykori Pécsi Nemzeti Kaszinó, később a Helyőrségi Klub (volt Fegyveres Erők Klubja) működött benne. A tér két körcikk alakú szökőkutas medencéjének sarkát Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész színjátszásra utaló alkotásai díszítik.