Zsolnay Vilmos lánya, Júlia Sikorski Tádé lengyel származású építészmérnökhöz ment férjhez. Lakhatási feltételeinek megoldása érdekében 1883-ban Sikorski megtervezte saját lakóházát. Az első emeleti részben a hálószobák, nappali, konyha és mellékhelyiségek voltak találhatók. A földszinten a háztartási alkalmazott lakott. Az alagsori helyiségekben műhelyeket, anyagelőkészítőket és raktárakat alakítottak ki.

1886-ban hozták létre Zsolnay Júlia északi tájolású tetőtéri műtermét, ezért a padlásteret átépítették. Az emeleti előtérből falépcsőn keresztül lehetett feljutni a műterembe. A padláson helyezték el az étellift gépészeti berendezéseit. 1952 után új funkciót kapott az épület. Az alagsorban és a déli oldalon a műhelyek megmaradtak, azonban a korábbi lakószobákat előbb irodákká, később a gyári óvoda részére alakították át. 1960-után a gyár labdarúgó csapata öltözőinek találtak helyet a földszinten. 1990 után a gyártmányfejlesztés, tervezők és szobrászok kaptak itt elhelyezést.

Az épület tetőgerincének díszei a Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Múzeumhoz készültek 1894–1896 között. A homlokzatot téglapillérek és párkányok tagolják. Az ablakokat egyforma, sárga alapon kék geometrikus mintával díszített négyszögű lapokból kirakott szegélyek keretezik. A bejárati ajtót két oldalt és a felette lévő íves oromzatot tojássorral díszített párkány szegélyezi. Felül, középen reneszánsz maszk és a két szoboralak, ruhátlan férfifigurák: Klein Ármin által a budapesti József Műegyetem Múzeum körúti épületének a homlokzatára készített allegorikus figurák másodpéldányai a maszkkal együtt. Eredetileg a műszaki tudományok egyes ágazatait jelképezték.

Az épületben ma a Zsolnay Kulturális Negyed legnépszerűbb kiállítása, A Zsolnay Aranykora – Gyugyi-gyűjtemény látható. A kiállítás a világ egyik legjelentősebb Zsolnay-kollekciója. A több mint 700 darabból álló tárlat valamennyi műtárgya a Zsolnay-gyárban készült az 1870-es évektől az 1910-es évek végéig tartó periódusban. Ez az időszak volt a gyár aranykora, amikor a pécsi díszkerámiák világszerte kedveltek, híresek és keresettek voltak. A vázákat, tálakat, virágedényeket, díszkorsókat, kisplasztikákat felvonultató gyűjtemény a Zsolnay-díszkerámiák fejlődéséről, sokszínűségéről és három nagy korszakáról – a historizmus, a millennium és a szecesszió periódusairól – tanúskodnak. Tovább növeli a gyűjtemény értékét, hogy számos egyedi darab található benne, amelyeknek másodpéldánya sem ismert. A kollekció darabjai hosszú utat tettek meg, míg végül visszakerültek egykori szülőhelyükre a gyűjtő, az Amerikában élő dr. Gyugyi László csaknem négy évtizedes elhivatott gyűjtői munkájának köszönhetően.