Téregyüttes a város szívében
Pécs középkori városmagja kétközpontú. A mai Széchenyi téren alakult ki a „polgári” fórum, a közeli ókeresztény temető felett pedig létrejött az egyházi központ, és 1819-ben itt alakították ki az egyik első magyar sétateret. Cseri László fotóesszéje a téregyüttes értékeit mutatja be.
A belváros hármas téregyüttesének déli része a Szent István tér, az északi a Dóm tér, amely 2002-ig hivatalosan a Szent István tér része volt, a kettő között fekszik a Sétatér.
A Szent István teret délről az Apáca utca és a Leőwey Klára Gimnázium, Pécs egyik patinás középiskolája határolja. Az épületegyüttest Feigler Ignác pozsonyi építész tervei alapján építették 1851-ben fokozatos bővítések mellett. A gimnáziumot közre fogja a Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium, valamint a Miasszonyunk-zárdatemplom, amely 1852–54 között épült romantikus stílusban. A teret keletről a Pezsgőház, az egykori Littke pezsgőgyár épülete határolja, amely a mai Magyarország területének első pezsgőgyára volt. Nyugatról a Civil Közösségek Háza, északról pedig a Janus Pannonius utca és a Sétatér határolja. Korábban a téren vízlépcső futott le, ám a tér átalakításakor, 1975-ben az Ókeresztény Mauzóleum feltárásakor ezt a lépcsőt megszüntették, víz ma már csak a tér közepén működő szökőkútban található.
A tér északi részén áll az a Kodály Zoltánt ábrázoló bronzszobor, amelyet Varga Imre készített 1976-ban. A déli oldalon található Pátzay Pál Két nővér című szobra, amelyet 1946-ban állították fel. A Miasszonyunk-zárdatemplommal szemben található Vígh Tamás Régészet-szobra.
A Dóm tér legmeghatározóbb épülete a Pécsi Bazilikának is nevezett Székesegyház a ma látható formáját 1882 és 1891 között egy igen jelentős átépítés következtében kapta meg. Ennek az átépítésnek a célja, hogy a Székesegyház visszanyerje a középkori formáját és román stílusát.
A pécsi Püspöki Palota a Székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület, melyet zömmel a 12. század folyamán építettek. A Püspöki Palotán a 19. században végeztek utoljára nagyobb méretű átalakítást Scitovszky János püspök megbízásából. A Székesegyházzal szemben állva, tőle jobbra a Káptalani Levéltár és Plébánia klasszicizáló, késő barokk épületét találjuk, melynek története több mint 500 évre tekint vissza.
A Dóm téren áll a Kiss György szobrászművész által elkészített Szepessy-szobor, amelyet 1893-ban avattak fel, a Püspöki Palota homlokzatán pedig Varga Imre alkotása látható, a Liszt Ferenc pécsi koncertjének emléket állító lemezplasztika.
A Dóm tér és a Sétatér alatt terül el az ókeresztény temető. Sopianae városának 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt egykori temetőjében. Az ókeresztény temetői emlékegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában. A Sétatéren két jelentős szobor járható körül: Kerényi Jenő Csontváry-szobra és Kígyós Sándor Balett című alkotása.