A Pécsi Balett a mostani színházi évadban is igyekszik színes repertoárral szolgálni. A műsorra tűzött darabok között van könnyű, szórakoztató, időtálló, „cybertörténet” és ifjúsági előadás is. Arról, hogy mitől szellemes a Csipkerózsika, sikeres a Carmina Burana, dinamikus a Carmen, eredeti a Rómeó és Júlia, valamint különleges a Piroska és a farkas, Uhrik Teodóra, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész mesélt.

Csipkerózsika

Egyszerre játsszák a Pécsi Nemzeti Színházban és a Nemzeti Táncszínházban is. A darab koreográfusa Bozsik Yvette, aki szellemes előadást alkotott a Grimm testvérek meséjéből, a Csipkerózsika egyaránt szórakoztató a gyermekek és a felnőttek számára. „A darab klasszikus táncelemekkel működik, Yvette-re jellemző fantasztikus humorral, ezt igazolja, hogy a négy kérő közül – akik az eredeti történet szerint hercegek – az egyik focista, a másik izomember, a harmadik Ken baba és a negyedik űrhajós. Amikor pedig a szövegben utalás hangzik el a karakterek mivoltáról: »Herceg, nézd meg az instádat!«, az ötéves óvodások hangos nevetésben törnek ki. Tehát rendkívül szórakoztató, nagyon szellemes és tánctechnikailag is igényes előadásról van szó. A balett műfajában fontos a humor, de nehéz színpadra vinni, profinak kell lennie a koreográfusnak, hogy ízlésesen alkosson komikus darabot.”

Carmina Burana

A Vincze Balázs koreografálta Carmina Burana egyaránt látható a Pécsi Nemzeti Színházban és a Müpában. A Carl Orff zenéjén alapuló egyfelvonásos darab nagyon izgalmas, sodró, amolyan „cybertörténet”, ahol a technikai vívmányok tetején álló gonosz uralkodik a világ és a szegény emberek fölött, mígnem az elnyomottak fellázadnak. „Ebben az előadásban a remény az, ami dominál, majd a végén mindenki a nap felé fordul és megszületik a megoldás a rossz világ eltörlésére. Ebben az esetben is erős  technikáról beszélünk, a díszlet is fantasztikus, és a táncmű összekapcsolódik a látvánnyal, ami dramaturgiai segítség egy olyan műfajban, ahol nincs verbalitás.” A 70 perces előadásban a felállított rámpa, amelyen artistákat meghazudtoló módon fel-le járnak a táncosok, egyedi látványvilágot kölcsönöz, ahogy  a kifeszített vászon is, amely szintén az eszköztárat dicséri. A Carmina Buranát a szeptemberi bemutató óta nagy sikerrel játssza a Pécsi Balett.

Carmen

A Carmen ugyancsak Vincze Balázs koreográfiája, amely szintén a Müpa repertoárján szerepel. Bár kétfelvonásos előadás, van egy egyfelvonásos utazó változata is, amely például Szarajevóban nagy sikert aratott. „Bizet zenéje Scsedrin-változatban! Itt érződik igazán, hogy milyen fontos a táncelőadások és a zene kapcsolata. Gyakran szoktam mondani, hogy a zene a tánc hajója,  olyannyira befolyásolja a mozgást, a ritmust, a feelinget, a dinamikát. A Carment hat éve játssza a Pécsi Balett, és még várhatóan sokáig repertoáron lesz, mert a koreográfiája felett egyszerűen nem múlik az idő.”

​

Rómeó és Júlia

A XII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón bemutatott előadás különlegessége, hogy shakespeare-i, vagyis a fiatal tizenéves karaktereket valóban tizenévesek táncolják, nem pedig felnőtt művészek. „Karin Iwata és Matola Dávid tánca tüneményes, gyermeki szerelmet mutat, ettől az egész izgalmassá válik. De szintén érdekes, hogy nincsenek apák, helyette két nagyon erős, dinamikus anya áll a család élén. Ugyanígy meg kell említeni, hogy az előadásban nemcsak a konkrét cselekményt látjuk, hanem a belső gondolatok is megjelennek, előjönnek furcsa, arctalan lények, akik mindig a belső gondolatot, a helyzetet, a feszültséget ábrázolják.” Bár a Rómeó és Júlia a Pécsi Nemzeti Színházban már nem látható, egyre több vidéki városban kerül színpadra, legközelebb például Győrött, de a Müpában és a Zsolnay Negyedben is többször játsszák a közeljövőben.

Piroska és a farkas

A Pécsi Balett legújabb bemutatója – amelynek premierje március 28-án lett volna – kettős célt szolgál, egyrészt a gyermekelőadások számát növelve ifjúságnevelést teljesít, másrészt az új koreográfusnemzedéket pártolja. „Úgy gondolom, ha az együttesben van egy tehetséges koreográfus, akkor annak lehetőséget kell adni. Molnár Zsolt különleges táncnyelvvel bír, ami egészen egyéni tánctechnikai elképzeléseket mutat. Ennek köszönhetően olyan karakterábrázolásokat láthatunk itt, ami nem szokványos a táncszínpadon. Olyan szellemes és humoros előadásról beszélünk, amely nem ijesztő lényként jeleníti meg a farkast. Illetve egyparavános díszletet használunk, így sok helyre tudjuk vinni.” Ugyanakkor a Piroska és a farkas nyitójelenete is érdekes, a darab ugyanis egyfajta beavató a laikusok számára, akik nem láttak még balettpróbát. Az előadás első jelenete azt mutatja be, ahogy a balettmester próbát tart, leállít, javít és így tovább.

A Pécsi Balett repertoárja tehát kétségkívül színes, ami egyszerre több korosztályt és csoportot szólít meg. S ez nem lesz másképp a közeljövőben sem. Szeptemberben az együttes a Nemzetközi Tánctalálkozó alkalmával az Ádám és Éva című előadásával nyitja meg a 2020/2021-es évadot, ennek koreográfusa Vincze Balázs, míg a zeneszerzője Riederauer Richárd. Mivel a Pécsi Balett ekkor ünnepli fennállásnak hatvanadik évfordulóját, több különleges előadás várja a közönséget, köztük a Vasarely-képekkel dolgozó darab, amelyet Raza Hammadi francia művész koreografál, és amelyet a Müpában mutatnak be. Végül meg kell említeni az ünnepi gálát, amelyre az együttes egy dokumentumfilmmel készül. 

(Fotó, videó forrása: pecsibalett.hu)