Az asztalon teával töltött csészék és egy Szabó Magda-kötet. Úgy tízen, tizenketten ülik körbe – hol többen, hol kevesebben –, beszélgetnek a műről, az általa keltett asszociációkról, majdnem nyolc éve minden hónapban egy alkalommal, általában csütörtök délután. A szűk, de összetartó csoport célja az olvasott élmény közösségben történő feldolgozása. A Csorba Győző Könyvtár kezdeményezését Wochner Tímea magyar–történelem szakos tanár, a klub alapítója tartja kézben. „Jómagam moderálom a beszélgetéseket, a bevezető gondolatok után kötetlenül zajlik az élménymegosztás, eleinte a könyvről, de sokszor személyes történetek is előkerülnek. Gyakran előfordul, hogy a soron lévő olvasmány alapvetően témameghatározó csupán, vagyis kitekintünk a mű keretein kívülre is. Ilyenkor főleg társadalmi, történelmi, politikai, kulturális kérdések kerülnek elő” – meséli. De arra is volt már példa, hogy egy klubtag vezette a beszélgetést. Jelenleg is az egyik törzstag tölti be a házigazda szerepét, aki ilyenkor a maga szellemes stílusában rövid előadást tart társainak a könyv kapcsán.

Hogy miről szól épp a diskurzus, mely szerző munkája ékesíti a Tudásközpont első emeletén lévő Csorba Győző-emlékszoba asztalát, arról a tagok közösen határoznak. Régi szokás már, hogy az olvasmányokra egy-egy klubtag tesz javaslatot, a többiek pedig szavazással döntenek. Tímea elmondása alapján a választás során a könyv fülszövege gyakran meghatározó. Állandó tematika nincs, ellenbenszámos műfajt képviselő olvasmány jelenik meg. A kiválasztott művek széles spektrumon helyezkednek el, az éves olvasmánylistában a klasszikus és a kortárs, a magyar és világirodalmi alkotások egyaránt fellelhetők. Olykor előtérbe kerülnek ifjúsági és ismeretterjesztő könyvek, drámák és verseskötetek is, elsősorban azonban regények és novelláskötetek szerepelnek a repertoárban. Lucius Apuleius: Az aranyszamár, Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya, Szerb Antal: A Pendragon legenda – néhány példa az idei évben olvasott munkákra. Meglepő, ugyanakkor elfogadható az a szűrő, amin az utóbbi hónapokban átmennek a kiválasztott könyvek. Az elérhetőség szempontjából mára ugyanis kritérium lett, hogy az adott cím e-bookon is elérhető legyen. Bár a szervezők mindig előre meggyőződnek arról, hogy melyik kötetből mennyi van a könyvtárban, a klubtagok egyre gyakrabban választják az elektronikus formátumot, és természetesen az sem ritka, hogy valaki a könyvesboltokból szerzi be a művet.

Amikor a hosszútávú célokra terelem a szót, egyértelmű és határozott válasz érkezik: „a kortárs irodalom reprezentációjának növelése”. Az alapító, Tímea számára ugyanakkor a fiatalabb korosztály megszólítása is elsőbbséget élvez. „Főleg a 20-as, 30-as, 40-es korosztály bevonására törekszünk, hisz jelenleg főként az 50 feletti tagok látogatják a klubot. Összességében azonban egy dolog fontos igazán; minél több irodalombarát megszólítása, ezzel közösségi élménnyé emelve az olvasást.” Akármelyik oldalról vizsgáljuk a törekvéseket, abban megállapodhatunk, igen nagy presztízsértékkel ruházza fel a Csorba Győző Könyvtárat, hogy csaknem tíz éve aktív olvasóklubot működtet.