#NoBábel

A Pannon Filharmonikusok igazgatója, Horváth Zsolt ötletén alapuló, középiskolás korosztálynak szóló programsorozat műsorvezetője Bősze Ádám. Mekkora kihívás komolyzenéről beszélgetni a tizenévesekkel? –teszem fel a kérdést. Mint kiderül, korántsem akkora, csupán a kereteknek kell jól illeszkedniük. „A #NoBábel egyik sajátossága, hogy a két részből álló esemény első »felvonása« kizárólag 14 és 18 éves kor közöttiek számára látogatható. Egyedül vagyunk a középiskolás diákokkal. Ilyenkor a nézőtér földszinti széksorai helyén babzsákok és párnák vannak, ezeken ülnek – vagy épp fekszenek – a fiatalok. A cél, hogy a klasszikus zenét kötetlenül élvezzük. A zenekar sem fekete ruhában lép fel, hanem civilben.” A Pannon Filharmonikusoknak legalább olyan fontos szerepe van, mint a tematikának. Ám az első rész a párbeszédé. „Mindig azzal kezdjük, hogy címkézünk, azaz a sorra kerülő témához hashtageket társítunk, így határozzuk meg a végére, hogy valójában miről is beszélünk.” Az idei évad – melyben négy előadás került repertoárra – témája a tánc. Az adott tematikához mindig vendégeket is meghívnak. „Emlékszem a nyitóelőadásra, a csendről volt szó, és egy buddhista szerzetes jött hozzánk. Arra kértem, hogy meséljen a csendről. Persze nem szólt egy szót sem: letett egy gongot a földre, és bizonyos időközönként megütötte. Síri csend volt a teremben.” Az első, interaktív szakasz után a zenekar is csatlakozik a hangszerekkel, és a felnőttek is részt vehetnek a programban. A #NoBábelen átlagosan150-200 fiatal vesz részt, idén második éve: a szervezők még két évadot terveznek.

Csigaház

A középmezőnyben az örökmozgó 3-8 éves gyerekeké a figyelem. Nekik szól Csigabá (Kiss Szabolcs) és Csiganyó (Szendrői Zsuzsanna) népmesével, tánccal, zenével fűszerezett műsora. Kiss Szabolcs a Pannon Filharmonikusok harsonaművésze a sorozat házigazdájaként igazán egyedülálló módszert választott. A csigacsalád fellépőruhájánál még érdekesebb a kilenc éve hónapról hónapra szervezett, vizuális és akusztikai elemekben gazdag program, melynek a lényege: a szabadságra nevelés. A fogalom látszólag ellentmondást hordoz magában, akárcsak a gyereknek szóló családi komolyzenei esemény. Mégis, ettől lesz teljes egész és értelmezhető gyereknyelven a komolyzene. Minderről bővebben Kiss Szabolcs mesélt. „A műsortematika minden alkalommal a következőképpen építkezik. Megérkezik a közönség szülőstül, nagyszülőstül, és azonnal van egy alapzaj, zsongás, valóságos kávéházi hangulat, a gyerekek alig egy perce ették meg a nagymama sütijét. Ehhez a hangulathoz igazítom a bejövetelemet, majd egy tibeti hangtállal jelzem, hogy a következő pillanattól fogva valami új kezdődik. Ez a mese. A népmese mindig az adott témához kapcsolódik, miközben sok tanulsággal szolgál. És a meseelemekkel átszőtt program közben egyszer csak megindul a lavina, megszólal a szimfonikus zenekar kamara formációban. Igyekszem a különböző hangszercsoportokat a meséken keresztül bemutatni, felvillantva közben az adott hangszer csodatételét, melyet a vállalkozó kedvűek kipróbálhatnak.” A szemléltető eszközre jó példa A csillagszemű juhász Kiss Szabolcs kisebb változtatásaival és saját illusztrációival – a cél szentesíti az eszközt. S ha A csillagszemű juhász, akkor mindenkinek azonnal egy hangszer jut eszébe. A módszer tehát kézzelfogható és praktikus. Járt már itt A kiskondás is, és még sorolhatnánk. Hiszen hogyan máshogy lehetne átadni a komolyzenét ennek a korosztálynak, ha nem mesékkel? Játék ez, amit a vidámság hálóz be és a zene minden percben képvisel. A zene, ami mindig megteszi a magáét.

Babzsák

A Pannon Filharmonikusok Buborék Kvartettje a nézők közt ülve várja a pillanatot, hogy bemutathassa a közel százfős hallgatóságnak a vonósnégyes hangszereit. Önmagukat a közönség tagjainak színlelő négy hölgyet Hrubi Zsuzsanna gyógypedagógus, zeneterapeuta varázsolja át zenészekké – mint a varázsport, fújja rájuk a szappanbuborékokat, ettől kel életre a kvartett. A pedagógus a háromnegyed órás műsor első húsz percében mondókákkal hozza meg a zenekar legifjabb publikumának kedvét a zenés műsorhoz. A 3 éves kor alatti gyerekeknek szóló program pedig már folytatódik is. „A szülők ölében kíváncsian fülelő gyerekeket oly mértékben leköti a komolyzene, hogy nincs szükség pihenőre. Nálunk az állandóság a legfontosabb. Erre különösen érzékeny az 50-60 csecsemő, akiket elhoznak a szüleik.” Olykor alig egy hónapos csemeték is csatlakoznak – nem beszélve azokról, akik a kismamák hasában érkeznek. Herczeg Nóra, a Pannon Filharmonikusok csellistája, a műsor koordinátora zömmel Mozartot szólaltat meg zenésztársaival, míg a többi gyerekprogram gyakran válogat a zeneszerzők sorában. Itt viszont a nagy bécsi klasszikusnak köszönhető a gyerekek töretlen kíváncsiága. Persze nem a hosszú partitúrákra kell gondolni.

„Változó sorrendben lassú, illetve gyors tételek váltják egymást. Előbbi hallgatása alatt a picik hozzábújnak szüleikhez, akár egy ringató alatt, elcsendesülnek, utóbbi hallatán pedig, akik már tudnak, szaladnak is.” Szaladnak, hogy kipróbálják a megszólaltatott hegedű és cselló rájuk méretezett testvéreit. Ez nem maradhat el! Pláne, ha már a sokadik Babzsák után egyszer csak az otthoni fakanál csellóvá alakul a pici kezében. Merthogy bizony erre is volt már példa az elmúlt öt évben, amióta Nóra vezetése alatt szólal meg a Buborék Kvartett.

(Fotó: Pannon Filharmonikusok)