Ha létezik mű, ami kiszorult a könyvespolcokról – legyen az otthon vagy a könyvtárban –, a Tudásközpont mélyföldszintjén lévő szekrényekben elfér. Persze csak egy-egy hónapra, a havi rendszerességgel szervezett Könyvcsere a könyvtárban programnak köszönhetően kiadványok hada cserél gazdát Pécsett. A közel négy éve indult, informatikus könyvtáros szakos hallgatók által szervezett projekt mára állandó programmá nőtte ki magát. Jelenleg Németh Luca keze alatt szerveződik. A kulturális szakreferens munkáját további két kollégája (Józsa Melinda és Müller Zsolt), valamint három lelkes önkéntes segíti, ők adtak keretet a kezdetben csapongó könyvcseréknek. Így lett alappillér az időpont: minden hónap első szombatján 10 és 16 óra között várják a művek régi és új gazdáit. Ilyenkor a Nagy Márta keramikusművész által alkotott hatalmas mozaik, vagyis a „KAPTÁR” lépcsője alatt elterülő rész hátizsákos, néha bőröndös érdeklődőktől hangos. A csomagok helyett könyvekkel kitömött táskák tartalma pedig jó esetben teljes egészében gazdát cserél. Luca elmondása alapján korábban arra is volt példa, hogy ötven – egyazon tulajdonostól érkező – könyv került elő a gurulós bőröndből, majd ugyanannyi új könyvvel telt meg. De a leggyakoribb, amikor alig néhány darab int örök búcsút tulajdonosának, hogy helyükre a könyvtári példányok kerülhessenek. A már említett szekrényekben ugyanis általában 800-1000, a könyvállományból és az olvasók polcáról kiszorult, mégis kifogástalan állapotban lévő kiadványt tárol a Csorba Győző Könyvtár, ez összesen tíz szekrényt jelent, amihez olvasóként biztosan nem fogunk kulcsot kapni – a szervezők legnagyobb örömére. Hiszen így mégiscsak kényelmesebb a tárolás, mint múlt századi és kortárs művektől súlyos banános dobozokkal liftezni a szintek között.

A cserére bocsátott olvasmányok állapota kifejezetten fontos, a programban nem vehetnek részt szakadt, penészfoltos, illetve elavult információkat tartalmazó művek – melyek az új tulajdonos számára használhatatlanok (lexikon, tankönyv, szakkönyv). Ellenben az alig párszor forgatott kiadványoknak mindig nagyon örülnek a szervezők és a résztvevők egyaránt. A nagy számok törvénye alapján – ami a Könyvcsere a könyvtárban programsorozat esetében átlagosan hatvan főt jelent – gyakran elhangzik a „megvásárolható?” kérdés. Ezért ne lepődjünk meg, ha a mélyföldszint irányába invitáló táblák rendszerint előre válaszolnak a gyanútlan érdeklődők fejében motoszkáló kérdésekre. A könyveket itt nem lehet pénzzé tenni, csakis másik könyvvé, azt viszont korlátozás nélkül – ez alól kivétel az ifjúsági irodalom, mivel gyerekkönyvet egyedül gyerekkönyvre lehet cserélni. Akár egy könyvesboltban, itt is széles skálán mozognak a szerzők szakácskönyvektől kezdve a világirodalom nagy krimiíróin át hazai ismeretterjesztő munkákig. Van miből válogatni, ami láthatóan nagy rokonszenvet vált ki az állandó és az új érdeklődőkben, akik sajnos keresve sem találnának hasonló rendezvényt a városban. Ugyanakkor a Könyvcsere a könyvtárban programsorozathoz hasonló kísérletre már több mintát is láthattunk, melyek célja a porosodó művek továbbadása volt egy újabbért cserébe. Többek között az Országos Könyvtári Napok alkalmával válogathattunk eddig az állományból kikerült művek közül. Egy másik, hasonló szándékkal útjára indított kezdeményezés pedig 2016 tavaszán mutatkozott be a Zsolnay Negyedben, Zsolnay Könyvtér néven. Ám a porcelángyár területén álló telefonfülkékben inkább fogynak, mint gyarapodnak a könyvek, ennek oka, hogy gyakran üresen marad a polcról levett mű helye. Kétségkívül ilyen rendszerességgel, ennyi különböző korú és érdeklődésű olvasót megmozgatva még egyik könyvcsere-projekt sem aratott akkora sikert Pécsett, mint a Csorba Győző Könyvtár által szervezett.

Megkapó a lelkesedés, mellyel a program főszervezője mesélt: van igény a könyvcserékre. Azt azonban meg kell hagyni, időnként felbukkan egy-egy megsárgult lapokban gazdag mű is. De a koordinátor ezt sem bánja, felvetésemre megjegyzi: éppen a régi könyveknek köszönhető, hogy jelenleg egy, a program nyomán szervezett kiállítást terveznek. Ha azt hinnénk, hogy letűnt korok kiadványai kerülnek majd üveglap mögé, nagyot tévedünk. Mivel a látogatók széles rétege elfelejti kivenni a könyvjelzőként használt képeslapokat, naptárkártyákat és leveleket, így nem ritka, hogy a vártnál érdekesebb dokumentumok látnak újra napvilágot. Ilyen a 2001-es New York-i terrortámadás egyik magyar túlélőjének beszámolója a tragédia napjaiból. Bár az efféle személyes tárgyak kiállítása egyelőre vitatott kérdés, valljuk be, tagadhatatlan: van abban valami, amikor könyvek – általuk történetek – cserélnek gazdát.

(Fotók: Németh Luca és Szeifer Csaba // Csorba Győző Könyvtár)