Evlija Cselebi leírásából tudjuk, hogy a dzsámit Jakováli Hasszán pasa építtette a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is keletkezett. A dzsámi e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára tájolták, tengelye tehát északnyugat–délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál, továbbá török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.

A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahova újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll, amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá. alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre, ám felújítás híján ma nem járható. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette, vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg.