A főleg tanatológiai munkásságáról, illetve Mészöly Miklós feleségeként ismert Polcz Alaine nem túl terjedelmes, ám számottevő írói életművet hagyott hátra: visszaemlékezései emlékezetes szövegek, legyen szó a második világháború alatt vele történtekről vagy a Kádár-korszak és a rendszerváltást követő időszak irodalom- és kultúrpolitikai kontextusáról. A szerző csupán néhány – összesen hat – alkalommal közölt a Jelenkor hasábjain, ám mindegyik írás komoly forrásértékkel bír, melyből ezúttal három, részben                                                                                         összefüggő szöveget elevenítünk fel.

Az 1995. októberi szám élén található – és a datálás szerint 1981 szeptemberében készült – önéletrajzi elbeszélés, a Fodrozódik az élet és a tenger a Fekete-tenger partján fekvő Szozopolban játszódik. Benne két nyaraló nővel találkozunk, az elbeszélővel, illetve barátnőjével, Mártával, akik a nyaralásuk alatt egy szeparált, csak nők számára látogatható nudista strandon mulatják az időt. Az őket körülvevő testek leírását fókuszba helyező szöveg keletkezési hátterét a 2004. áprilisi Jelenkorból ismerjük, mely a Márta címet – és a III/III. asszonyszemmel alcímet – viseli. Az írásból megtudhatjuk, hogy a barátnő neve a számos kiváló szerző (többek között Esterházy Péter, Nádas Péter, Mészöly Miklós vagy Kabdebó Lóránt) gépírójaként segédkező Bernáth Mártát rejti, és hogy a szozopoli közös utazást Polcz Alaine kezdeményezte, miután barátnőjét beszervezték III/III-as ügynöknek. A beszervezéssel és a faggatásokkal járó stressz következtében mentálisan és testileg egyaránt legyengült Bernáth Márta rehabilitációja és a hazatérés utáni szabadulása ugyanúgy emlékezetes passzus, ahogy az írás második részének eszmefuttatásai, melyek a besúgó-hálózathoz, a III/III-as akták kikéréséhez, illetve a szöveg keletkezési évében, 2002-ben megjelent Esterházy Péter-könyvhöz, a Javított kiadáshoz kapcsolódnak. Esterházy Péter apjának, Esterházy Mátyásnak az alakja ráadásul az írónő egyik korábbi jelenkoros szövegébe is átvezet minket.

Polcz Alaine 1991-ben közölt először a Jelenkorban: a májusi számban talán legismertebb irodalmi művének, az Asszony a fronton című második világháborús emlékiratnak a második fejezete olvasható, a Menekült-idill. A szerző első férjével, Vitányi Jánossal 1944-ben – Kolozsvár bombázása miatt – menekült át Budapesten keresztül Csákvárra, az Esterházy-kastélyba, ahonnan többször átutazott Majkra. Ennek kapcsán olvashatunk Károlyi Margit, illetve Esterházy Móric gyermekeiről – köztük Esterházy Mátyásról – is: „A négy grófi csemete, Mátyás, Menyus, Marcell, Monika együtt nevelkedett, játszott, verekedett a személyzet gyermekeivel.” A Menekült-idill továbbá bepillantást enged Polcz Alaine diszfunkcionális első házasságába, az anyósával kialakított szeretetkapcsolatába, illetve a csákvári katonakórházban önkéntes ápolóként töltött időszakba is. Az Asszony a fronton legmegrendítőbb részei kétségtelenül az orosz bevonuláshoz kapcsolódnak (A front címet viselő fejezethez), ám az életút és a történelmi kontextus megismerésének kulcsfontosságú része a Menekült-idill­ is.

(Bélyegkép: Nádas Péter)