Milyen könyvet olvastál legutóbb, hogy tetszett?

Danyiil Harmsz: Esetek – Válogatott írások (válogatta, fordította Hetényi Zsuzsa) – reveláció volt ez a könyv, akinek szerzőjéről még soha nem hallottam, és akiről kiderült, hogy Örkény orosz (irodalmi) unokatestvére a harmincas évekből, abszolút kultfigura, akinél az abszurd humor talán soha nem volt még ilyen sötét, tragikus – a racionalitás temetése egy tökéletesen irracionális világban. Harmszt olvasva, Örkény mindenképp bejelentkezik, de Hetényi Zsuzsának van is kettejükről egy nagyon izgalmas, összehasonlító tanulmánya.

Melyiket tartod az idei év legjobb magyar és világirodalmi kötetmegjelenésének?

Jichák Katzenelson: Ének a kiirtott zsidó népről (fordította Halasi Zoltán) – Halasi Zoltán: Út az üres éghez című, emlékmű–felajánlás–gyászmunka-könyve. Itt kell még megemlítenem egy eredetileg 1967-ben megjelent német alapművet, amely idén jelent meg először magyarul: Alexander és Margarete Mitscherlich: A gyászolásra képtelenül – A közösségi viselkedés alapjai. Azt hiszem, ennél, hogy úgy mondjam, húsbavágóbb kötet momentán nemigen akad a piacon (fordította Huszár Ágnes, a bevezetőt írta Erős Ferenc).

Aztán még: Terézia Mora: A szörnyeteg (fordította Nádori Lídia), Péterfy Gergely: Kitömött barbár, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló (1935-1946), közreadja és a szöveget gondozta Ferencz Győző.

Melyeket tartod az év legfontosabb publikációinak a Jelenkor folyóiratból?

Ez itt a kalendáriumom:

Mélyi József: Tyúklépésben vissza. Lépésváltás – a Nemzeti Galéria újrarendezett jelenkori állandó kiállítása (tanulmány)

Kucserka Zsófia: A nemek között, az igen felé. Borgos Anna: Nemek között. Nőtörténet, szexualitástörténet című kötetéről (kritika).

Gerevich András verse: Határidő

Rákai Orsolya: Modern amerikai indián költészet (tanulmány)

Gyukics Gábor versfordításai: Maurice Kenny, Al Hunter, Erika T. Wurth és Tacey M Atsitty indián költőktől

Mark Twain: Fenimore Cooper irodalmi kihágásai (esszé – régi, nagy kedvencem végre magyarul is! Mesterházi Mónika fordításában)

Krusovszky Dénes: A fiúk országa (novella)

Selyem Zsuzsa: Tárgynak lenni, alanynak lenni. A személyesség tétje Kertész Imrénél (tanulmány)

Schein Gábor versei

Tóth Marcsi: Morning glory (novella – nagyon erős, kiforrott, új hang, a korábbi írásai alapján is)

Lázár Júlia versei

G. István László versei

Sándor Iván: A humanista kultúrakorszak elenyészésének epikai és történeti formaváltozatai – Proust/Sebald/Jan Assmann (Széchenyi Akadémiai székfoglaló) – december

Orhan Pamuk: Mit csinál az elménk, amikor regényeket olvasunk? (esszé)

Thomka Beáta: Regény, regényolvasás: többszólamúság. Orhan Pamuk A nevem Piros c. regényéről (esszé)

Borbély Szilárd: A testről – Keresztesi József beszélgetése

Tarján Tamás: A visszanyomozott író. Radványszky Anikó (szerk.): „Figyeljétek a mesélő embert". Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről c. kötetről (kritika)

Melyik szöveget tartod a legemlékezetesebbnek a Jelenkor honlapjáról?

Vécsei Rita Andrea: Lopott kétség

(Fotó: Ekko von Schwichow)