Milyen könyvet olvastál legutóbb, hogy tetszett?

Sajátos időrendben olvasok könyveket: előre, hátra, vissza. És akkor a kéziratokról még nem is beszéltem. Zeke Gyula Volt egy feketém című könyve a budapesti eszpresszók történetéről. A régi iskolából és a régi iskoláról. Egykorvolt helyek, elsüllyedt életvilágok, ex- és posztpresszók történetén keresztül Budapest modernitásáról és a múlt olvashatóságáról. Az olvasás közben pedig érdemes útra kelni, menni a télbe, és felkeresni akár a hűlt helyeket, akár a forró feketéket. 

Melyiket tartod az idei év legjobb magyar és világirodalmi kötetmegjelenésének?

Ha megengedhető, akkor egy 2 in 1 válasz: Terézia Mora A szörnyeteg című regénye Nádori Lídia fordításában. Azonban itt buliba lóg a kezem, lévén én szerkeszthettem ezt a különleges kettős könyvet. Kettős könyv, hiszen eredetileg is van benne magyar szöveg a német mellett, és azért is, mert két sávban halad (vagy marad) a történet, két sávban van tördelve a szöveg, két sorsban az élet. Nem magvetős pedig: Péterfy Gergely: Kitömött barbár és Gerevich András verseskötete (Tizenhat naplemente). Echte világirodalom: Daniel Kehlmann: F – Fodor Zsuzsa fordításában.

Mit tartasz az év legfontosabb publikációinak a Jelenkor folyóiratból?

Ha csak egyet lehet: Schein Gábor három verse a szeptemberi számból.

Melyik szöveget tartod a legemlékezetesebbnek a Jelenkor honlapjáról?

Jenei László: Az 5-ös kútnál. Amellett hogy Jenei az egyik legjobb kritikai rovatot irányítja a Műútnál, eredeti prózaíró, akinek a szövegeiben a rögvaló és a textuális játékok kreatívan keresztezik egymást.

(Fotó: Szarka Károly)