(1) Milyen könyvet olvastál legutóbb, hogy tetszett?

Legutóbb Szécsi Margit verseskötetét, az Angyalok strandját olvastam az elejétől a végéig. Nyáron kaptam ajándékba Györe Balázstól, nálam volt, mikor idén először fürödtem a szentendrei Postás-strandon, de mostanáig csak szemezgettem belőle. Nem olvastam az egészet, de elég sok jegyzetet írtam Károlyi Csaba Mindig más történik című interjúkötetéhez is.

(2) Melyiket tartod az idei év legjobb magyar és világirodalmi kötetmegjelenésének?

Görcsi Péter első regénye a kedvencem idén, nagyon tetszik az írói világa. A mondatai otthonosak, letisztultak, mégis tele van a könyv váratlan fordulattal. A Várni a 29-esre ezek nélkül a meglepetések nélkül is iszonyú jó könyv lenne, az összes változatban, amit elképzelek róla olvasás közben, végigolvasnám. Így viszont, hogy körülbelül a 150. oldaltól biztos vagyok benne, hogy nem tudom, mit olvasok, és hova visz a szöveg, olyan szubverzív élményt jelent, amit az experimentális költészettől szokás várni. Függetlenül ettől, nem olvastam, de már itt van az asztalomon Szkárosi Endre nemrég megjelent esszénaplójának folytatása, és idén a legjobban Bakos Gyöngyi második kötetét vártam. Világirodalmi fordítások közül nagyon örülök az új Kayla Czaga-kötetnek Kis Orsolya fordításában. Mohácsi Balázs Mastercard-ösztöndíjas munkatervében, vagy inkább az arról szóló FB-posztjában olvastam, hogy várható tőle egy Joe Brainard-átirat, amire nagyon kíváncsi vagyok, mert az I remember című könyv szerintem én vagyok.

(3) Melyeket tartod az év legfontosabb publikációinak a Jelenkor folyóiratból és/vagy a Jelenkor Online-ról?

Két tanulmányt említenék, mindkettő olyan műről szól, ami fontos számomra. A januári lapszámban jelent meg Olga Balla A pokol részletes fiziológiája. A Sátántangó orosz fordításáról című írása Soproni András fordításában. Éppen ebben a hónapban néztem meg az Apolló moziban a Sátántangót, ami olyan meghatározó élmény volt, mint amikor kamaszkoromban először voltam a Széchenyi téren a könyvhéten, és vettem magamnak egyet az újonnan megjelent könyvekből. A másik szöveg Melhardt Gergő tanulmánya Térey János Termann hagyományairól. Egy vonaton olvastam el Budapest és Kolozsvár között, amikor egy irodalmi fesztiválra utaztam.

(4) Mi volt számodra 2024-ben a legfontosabb, legemlékezetesebb művészeti élmény (koncert, film, színház, kiállítás stb.)?

Hajdu Levente fotónapló-kiállítása volt a legnagyobb képzőművészeti meglepetés a Kelet Kávézó és Galériában. A címből sok minden ki is derül az anyagról: Kérdeznéd, merre jártam – Párizstól Mezőkövesdig. Szentendrén az Európai Iskola-kiállításon és Pécsen a Breuer Marcell-kiállításon éheztem meg, miután elvesztettem néhány órára az időérzékem. Voltam Linkin Park Tribute-koncerten, és a kedvenc számaimat játszották. Úgy láttam, ezzel mindenki más is így volt a közönségben. A Harmadik Színházban Herczeg Adrienn rendezésében a Kartonpapa a legintenzívebb 60 perceim közé tartozik, és nagyon sajnálom, hogy még egy év se telt el a bemutató óta, de már nincs műsoron. A PécsLIT fesztiválon idén jártam először, és majdnem mindegyik napon ott voltam. Rég volt ilyen jó hely az irodalom.

(5) Milyen 2025-ös könyvet vagy művészeti-kulturális eseményt vársz leginkább?

Most tette újra műsorra a Trojka Színházi Társulás a Minden tekintetben című darabot, amit Karafiáth Orsolya írt, és már alig várom, hogy már sokadszorra megnézzem. Kíváncsi vagyok, hogyan bővül a Kassák Múzeum podcast-sorozata, és tervezek ott lenni a JAK-szekrény eseményein. Könyvek közül Szaniszló Judit új könyvét, Turi Tímea és Szlukovényi Katalin verseit várom.

(Fotó: Fekete Zsófia)