A cél egy új irány kialakítása a jól bevált és szeretett programok mellett, egy kulturális inkubátorház létrehozása. Honnan jött az ötlet, milyen konkrét újdonságokkal találkozhat a közönség a közeljövőben?

A Művészetek Háza működésének kezdetén meghatározó szerepet töltött be a város kulturális életében, az EKF után indokolttá vált fejlesztések azonban elmaradtak mind infrastrukturális szempontból, mind programszervezés tekintetében. Amit én igazán szeretek modellként szem előtt tartani, az a civil alapon szerveződés, hogy egy új elgondolás hosszú távon működőképes legyen szerkezetileg, és fenntartsa a célközönség érdeklődését. A Déli Fekvés Rádióval már el is indult az együttműködésünk, de tervezünk továbbiakat is. Hasonlóan alulról szerveződő folyamatként szeretnénk elindítani a „Tehetségtől a talentumig” című programsorozatunkat, amely a sport, a tehetség és a gyermeklélektan témaköreire épülve egy minden érdeklődő számára nyitott előadás-sorozatot és pedagógusok, szakemberek számára megrendezett műhelymunkát foglal majd magába. Reményeink szerint kiadványok is fognak születni, és a projekt a város tehetségkutatási lehetőségeit fogja tovább gazdagítani. A tavasszal kezdődő programsorozat meghívott előadói Csapó Benő, Baky Dániel, Horváth Viktor és Gyarmathy Éva lesznek. A Művészetek és Irodalom Háza kulturális csomóponttá való formálásának gondolata újdonságnak számít Pécsett, de más országokban, például Horvátországban van megvalósult példa, és egy interregionális pályázat keretében együttműködésre szeretnénk lépni velük, illetve olasz, lengyel, szlovák és szlovén partnereinkkel.

A koncepció emberek, ötletek és gondolatok találkozására épül. Pontosan mely célközönségre és milyen típusú találkozásokra számítanak?

A civil szervezeteken túl szeretnénk a város közösségét, a legkülönbözőbb korosztályokat bevonni az új „Culture HUB” életébe, az egyes életkori sajátosságok és kulturális igények figyelembevételével. Fontos célként lebeg előttünk a közösségorientáltság, a mobilitás, a közös alkotás, az interaktivitás, mindez magas fokú szakmaisággal kivitelezve. Tematikus napokkal szeretnénk ritmust adni a hetente ismétlődő programoknak, Young Local nevű ösztöndíjprogramunkkal megmutatkozási lehetőséget biztosítunk olyan 35 év alatti helyi művészek számára, akik kiemelkedő eredményeket értek el saját szakterületükön. A pályázat útján odaítélt ösztöndíjakat a művészek saját projektjeik, eszközeik és tanulmányaik finanszírozására használhatják fel. A „Kulturális Központ +” a kulturális szervezeteket célozza meg a régióban, a feladatok középpontjában a munkatársak kompetenciafejlesztése, a gyermekek és fiatalok művészeti készségeinek támogatása áll. Tervezzük a belső udvar programhelyszínné fejlesztését is, ahol napközben gyermekprogramok, este minikoncertek, vetítések csábítják a látogatókat a Művészetek és Irodalom Házába. Kutatási projektek, viták, konferenciák és szemináriumok indítása, támogatása és befogadása egy további programpontunk a Kult-Lab keretein belül, valamint indul egy üzleti és kulturális klub, mely tevékenységével támogatni kívánja a kulturális szervezeteket és a művészeket, valamint célja, hogy felhívja az üzleti élet és a média figyelmét a kultúra társadalmi-gazdasági fejlődésben betöltött szerepére.

Említette, hogy az épületen belüli infrastruktúra is a kezdeti állapotokat tükrözi. A terek belső kialakítása nem igazán felel meg korunk igényeinek. Milyen ez irányú változtatásokat terveznek?

Maga az épület műemlékvédelem alatt áll, az átalakításoknak ezzel komoly gátakat szabva. A belső terek újragondolása folyamatban van, az infrastruktúra modernizálása mellett a falakat művészcsoportok bevonásával szeretnénk megújítani.

A ZSÖK-nél a művészeti szervezés területén szerzett többéves tapasztalata alapján az interaktivitást és a mobilitást emelte ki a közönség bevonásának eszközeként. Hogyan fog ez megvalósulni?

A szabadtéri és kihelyezett kiállítások szervezése nem újdonság, ugyanakkor napjainkban a lehetőség kiaknázása talán fontosabb, mint valaha. Ahogyan a Covid alatt megrendezett Közart projekt is megmutatta, művészetre szükség van, és az emberek szívesen fogyasztanak művészetet például egy húsbolti vagy gyógyszertári vásárlás során is, ugyanakkor sokan nem jutnak el egy hagyományos kiállításra. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közönség szívesen vesz részt spontán módon kulturális eseményeken, amennyiben szembe találja magát vele az utcán. A művészet mindenkié, közel kell hozni az emberekhez, hogy mindenki a maga igénye szerint részt vehessen benne. Az interaktivitás a fiatalabb generáció eléréséhez elengedhetetlen. Jelentheti egyrészről okoseszközök használatát a kiállítások közben, ami az élményeik közvetlen megosztását teszi lehetővé, másrészről a kiállítási anyagokkal való többsíkú, közvetlen, érzékszervi kapcsolódást. A fiatal generáció megszólítására tervezzük egy új social media platform kialakítását, amely online rádió applikációból, Instagram, Twitter és egyéb, web2 opciókból áll.

Önnek személyesen mi a legfontosabb a művészettel kapcsolatban?

Az interdiszciplinaritás, ahogyan Lantos Ferenc gondolkodott a művészetek átjárhatóságáról, a közös gondolkodás, sokrétegű együttműködés. A művészetet tekinthetjük eszköznek is, melyen keresztül az emberek életének gondjaira megoldást kínálunk.