Hogyan változtak meg a kiadói munka mindennapjai?

A szerkesztőségi titkárunk kivételével hazamentünk dolgozni. A szövegekkel és a gyártás-előkészítéssel kapcsolatos munkák lényegében változatlanok, viszont teljesen megváltozott a PR és marketingmunka, ami teljes egészében online felületekre került át. A legnagyobb változás tehát az, hogy mindannyian komolyabban foglalkozunk az online tartalmak (szövegek, fotók, bemutatók) létrehozásával, próbálunk új és új dolgokat kitalálni. Az egymás közötti kapcsolattartás is másképp zajlik, de kezdünk ebbe is beleszokni, viszont nagyon hiányoznak a spontán megbeszélések, a közös ebédek, meg persze a rengeteg könyvbemutató program.
 

Hogyan befolyásolta a járványhelyzet a kiadó szakmai programterveit?

A Magvető a többi kiadóhoz hasonlóan elcsúsztatta jó néhány kötet megjelenését. Azokat a könyveinket halasztottuk, amelyek megismertetéséhez komolyabb kampányra, bemutatókra, dedikálásokra, reklámokra lenne szükség. Elhalasztottuk néhány utánnyomásunkat, hiszen a boltok zárva tartása miatt egyelőre nem tudnak teljesen kifogyni.
 

Milyen gazdasági intézkedések segítenék a könyvkiadókat ebben a helyzetben?

Minden olyan intézkedés, amelyre más vállalatok is várnak. Járulék-kedvezmények, bértámogatások, egyebek. A bértámogatás részlegesen épp megvalósulóban van. Jó lenne, ha a kulturális területre vonatkozó intézkedések ránk is érvényesek lennének. És természetesen nagyon jó lenne, ha az írók, költők, műfordítók is többféle támogatásban részesülhetnének. A könyvszakma ezeken felül kérte, hogy az e-könyvek ÁFÁ-ja végre csökkenjen 5%-ra a jelenlegi 27% helyett. És ami a kiadó munkatársait illeti, sokkal inkább átérezzük a járványnak köszönhetően, hogy leginkább az olvasókra számíthatunk, és rájuk is kell számítanunk, hiszen nekik szólnak a könyveink. Minden egyes olvasó minden egyes könyvvásárlása nagyon fontos lett számunkra. Ezt eddig túl természetesen kezeltük, és nem foglalkoztunk azzal például, hogy mit jelent, ha csak az online boltok működnek, és sok embernek (a könyvek 80%-a könyvesboltokban fogyott eddig!) hirtelen másképp kell vásárolnia. Elgondolkodtunk azon is, vajon hány ember „rejtőzik” egy könyv mögött. Fontosnak tartjuk hát, hogy tudatosítsuk az olvasókban, a könyvszakma képviselőiben, magunkban is, hogy egy könyv megvásárlásával közel negyvenöt embert támogat az olvasó.
 

Hogyan próbálják elérni az olvasókat a megváltozott körülmények között?

A kiadó eddig is használta az online felületeit. Most annyi történt, hogy a Facebook és Insta oldalunkra többféle tartalmat töltünk fel, aktívabbak vagyunk. A szerzőink sokféle online beszélgetős műsorban vesznek részt, és anyacégünk a Líra Könyv Facebookján szintén elindított egy beszélgetéssorozatot. Ezen az oldalon tartjuk meg az online könyvbemutatóinkat. Az emailen megszokott hírleveleinket stb. továbbra is használjuk. Épp az ünnepi könyvhét online verzióját próbáljuk kitalálni. Ami biztos: a Magvető könyvhét pénteki estje a Radnóti Színház részvételével most is meglesz, csak ezúttal a Líra Könyv Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján.
 

Milyen lehetőségeket látnak az online, e-könyves megjelenésekben?

Az előző években szinte minden könyvünkből készült e-könyv kiadás. (Ha nem, akkor annak jogi akadályai voltak.) Ezenfelül minden évben elkészül valamennyi régi könyv e-könyv kiadása. Természetesen az e-könyv-eladások most szépen növekednek, és reméljük, az e-könyvek olvasótábora tartósabban is megnő.
 

Milyen megjelenések várhatók a közeljövőben?

Az ünnepi könyvhét tervezett idejére jelenik meg Szilasi László Kései házasság című regénye, Nádasdy Ádám első novelláskötete, A szakállas Neptun, Spiró György kicsi esszékötete, a Malaccal teljes éveink, Pilinszky János Beszélgetések Sheryl Suttonnal című könyve egy bő függelékkel, amelyben kéziratváltozat, cikk, levél, interjú, bibliográfia és jegyzetek, valamint elég sok kép rajzolja ki a mű elő- és utótörténetét. Két verseskönyvünk is megjelenik: Krusovszky Dénes Áttetsző viszonyok című új kötete, és Erdős Virágnak a Hős utcai telep sorsával foglalkozó verseiből és fényképeiből – feltehetően elsőként – összeálló könyv, a Hősöm.

(Fotó: Szilágyi Lenke)