Hogyan telnek a napjai koronavírus idején? Milyen tevékenységekkel tölti az idejét?

Olvasással és írással, akárcsak azelőtt. Viszont nem megyek uszodába, és az esti programok is megszűntek. Kulturális rendezvények, találkozók, kocsmázás stb. Bevásárlás helyett legtöbbször rendelünk. Alapvetően az írásra és az ahhoz kapcsolódó feladatokra koncentrálok. És nyilván egy percre sem tudom magam függetleníteni attól, ami körülöttünk történik.

Sokak szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki bepótolja azt, amit régóta halogat. Mit szeretne most elolvasni, vagy miről szeretne írni, amire eddig nem volt lehetősége?

Letöltöttem könyveket, de aztán felkérést kaptam karanténdráma írására elég szoros határidővel. Ezen dolgozom most, ahogy mondani szokás, gőzerővel. A felkérés egybevágott aktuális terveimmel, mert úgy gondoltam, hogy írok a járványról. Ennek első változata lehet a színpadi szöveg. Azért is vállaltam, hogy intenzíven kelljen összpontosítanom egy komolyabb feladatra. Csak éppen ez most nem eltereli a figyelmemet, hanem a téma miatt még inkább a problémára irányítja. Napközben a darabot írom, este vírusos filmeket nézek és járványos könyveket olvasok. Nádastól a Párhuzamos történeteket februárban kezdtem újraolvasni, ezt nem hagytam abba. Hasznosnak tűnik a különféle műfajú nyomasztásokat váltogatni. Amikor Defoe A londoni pestisében a tömegsírok hulláinak érzékletes leírásától kezdek kikészülni, lazításként megnézem Soderbergh Fertőzését vagy csipegetek egy kis Nádast.     

Mi lesz az első dolga, ha elmúlik a járványveszély, és az élet ismét visszatér a régi kerékvágásba?

Elmegyek szaunába, és kiégetem magamból az egészet. Aztán irány a K. vagy a R. Remélem, találok barátokat. Az estét mondjuk a L-ban fejezzük be, esetleg a P-ban. Nem vagyok különösebben érzelgős alkat, de most mintha belement volna valami a szemembe.

(Fotó: Déri Miklós)