A lap a nyolcvanéves Bertók Lászlót köszönti a szám első harmadát kitevő összeállítással. Bertók újabb, „szalmaszálra írt” kétsorosai mellett Ágoston Zoltán életút-beszélgetését, Parti Nagy Lajos, Vörös István, Keresztesi József, Meliorisz Béla, Lázár Balázs és Halmai Tamás verseit olvashatjuk, valamint értekező szövegeket: Tarján Tamás és Lapis József értelmezéseit a Firkák a szalmaszálra kötetről, illetve Mohácsi Balázs verselemző esszéjét. Az életrajzi interjú, a poétikai reflexiók és a „költőtárs” típusú versek finomabban rajzolt részletei több nézőpontú, plasztikus képet adnak a kortárs magyar líra kiemelkedő alakjáról, a Jelenkor főmunkatársáról.

Az összeállítás után Kassai Zsigmond olvasói elvárásokat váratlan fordulattal kicselező regényrészletét olvashatjuk, melyet Viktoria Tokarjeva orosz novellista és forgatókönyvíró női nézőpontú, illúziótlan realista írása követ a nyolcvanas évekbeli Szovjetunióból (Arató Eszter fordítása). Vajda Miklós – akinek pályafutását itt csak annyival jelezzük, hogy egyike Csernus Tibor Három lektorának – lenyűgözően gazdag emlékezésben támasztja fel a szinte teljesen elfeledett írónőt, Kádár Erzsébetet (1901–1946). Az írásban sűrítve ott van minden, ami egy „blockbuster” művészéletrajz forgatókönyvéhez kell: egy sokoldalúan tehetséges, de kiszolgáltatott írónő, egy egyenlőtlen szerelem, egy bohém huszártiszt, aki kiszédeleg Paraguayba és egy zsarnok szerető.

Sándor Iván a nemrég elhunyt Poszler Györgyről közöl a szokásos nekrológ-műfajt meghaladó, érzékeny esszét. Lackfi János verse (A kiöntés zsoltára) után Ayhan Gökhan beszélget a költővel. A képzőművészeti rovat Gyarmathy Tihamérról szól. Árvai Mária Gyarmathyról és Ország Liliről, Fekete Vali pedig Gyarmathy Tihamér pécsi centenáriumi kiállításáról ír.

Kritika-rovat: Szénási Zoltán bírálata Vörös István Százötven zsoltárjáról akaratlanul is összecseng Lackfi zsoltárversével. Mircea Cărtărescu regénytrilógiájának második kötetéről (Káprázat. A test, ford. Koszta Gabriella) Thomka Beáta ír a trilógia immár roppant kiterjedt nemzetközi fogadtatására is reflektálva. A szlovák-magyar kulturális kapcsolatokban sokáig kulcsszerepet játszó Rudolf Chmel kötetét (Jelen és történelem) Görözdi Judit recenzálja.