Jászberényi Sándor A kutya kölyke című prózája a kairói Halottak városában játszódik, abban az óriási temetőben, ahová korábban gazdag családok emeltek síremlékeket, de idővel a vidékről jött szegények költöztek be a kriptákba. Az álmatlanságban szenvedő elbeszélő itt találkozik Khálid Rámzival, aki ópiummal látja el. Megismeri a kereskedőnél élő utcagyereket, Amr-t, akit Rámzi fiatal fiúk szabályok nélkül zajló véres verekedésein alkalmaz, fogadási nyereségekért. S miközben az elbeszélő egyre mélyebbre száll alá a Halottak városában, ópiumos álmaiban a maga mögött hagyott távoli múlt és a pusztulással fenyegető jövő kísérti. Az objektív, leíró hangnemben megírt, a pszichologizálást és a moralizálást kerülő elbeszélés több mint 30 oldalon keresztül vezeti végig az olvasót megpróbáltató világán.

Nagy vihart kavart idén nyáron Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek Pécsről Budapestre szállítása. A budai várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében nyílt életmű-kiállításról Mélyi József írt bírálatot az októberi számba. A kritika felrója, hogy a tárlat nem rendelkezik semmiféle, a Csontváry-kutatás újabb eredményeire, megközelítéseire támaszkodó koncepcióval: a géniusz felületes fogalmával operáló kultúrpolitikai motiváció felülírja a művészi, művészettörténeti szempontokat. A szerző szerint már maga a helyszín is alkalmatlan, a Csontváry-képek történeti elhelyezése sablon-romantikát követ, a kiállítás bemutató-tájékoztató apparátusa pedig súlyos hiányosságokat és hibákat tartalmaz. Az írás végén újfajta megközelítés körvonalazódik a kultúrpolitika víziójával szemben.

Jászberényi Sándor elbeszélésének részlete október 10-én, Mélyi József kritikájának részlete október 15-én lesz olvasható honlapunkon.