Csűrös (Merhán) Miklós 1944. szeptember 13-án született Budapesten. Tanulmányait magyar–orosz szakon végezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1968 és 1974 között a Szerzői Jogvédő Hivatal munkatársa, 1974-től 1977-ig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének aspiránsa volt. 1978 és 1991 között az ELTE BTK 19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének adjunktusaként, 1991-től docenseként dolgozott. Kutatási területe a 19. és 20. század magyar irodalma.

Csűrös Miklós 1981-től 1987-ig a Jelenlét felelős szerkesztője, 1991 és 1992 között pedig a Kelet-Európa című folyóirat társszerkesztője volt. 1989 és 1994 között az Új Magyar Irodalmi Lexikon korszakszerkesztője. A Digitális Irodalmi Akadémia Bertók László- és Lator László-, illetve Rába György-szakértőjeként tevékenykedett.

Fontosabb munkái:

• Fodor András, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. (monográfia)
• Színképelemzés, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1984. (tanulmányok)
• Pokoljárás és bohóctréfa, Budapest, Magvető, 1988. (tanulmány Kálnoky Lászlóról)
• „Emlékeinkből jövőt emelek”, Kaposvár, Somogy Megyei Könyvtár, 1989. (tanulmányok Fodor Andrásról)
• „Lesz idő, hogy visszatérhet”, Budapest, Kráter, 1994. (jegyzetek Arany János és a századforduló korszerűségéről)
• Géniuszok–kortársak. Fülep Lajos, Kodolányi János, Költők prózája, Budapest, Széphalom Könyvműhely, 1995.
• Bertók László, Kaposvár, Megyei és Városi Könyvtár, 1995. (esszék)
• Kodolányi János és Szabó István levelezése, Budapest, Holnap, 1999. (szerkesztette és az utószót írta)
• Intarzia. Tanulmányok az újabb magyar irodalom köréből, Pomáz, Kráter, 2000. (tanulmányok)
• Én vagyok. In memoriam Kodolányi János, Budapest, Nap, 2001, 364. (szerkesztette) 
• Költők, írók, mitológiák. Esszék, tanulmányok, Miskolc, Felsőmagyarország, 2004. 
• Megváltás. In memoriam Pap Károly, Budapest, Nap, 2006. (szerkesztette)

Csűrös Miklós temetése 2015. május 15-én 16 órakor lesz a Szent Gellért plébániatemplom urnatemetőjében (XI. kerület, Budapest, Bartók Béla út 149.).